Közönséges erszényesnyúl

Mai cikkünkben a Közönséges erszényesnyúl-ről fogunk beszélni, amely ma nagyon fontos téma. A Közönséges erszényesnyúl az utóbbi időben egyre fontosabb téma, amely vitákat és vitákat vált ki különböző területeken. Ebben a cikkben alaposan áttekintjük a Közönséges erszényesnyúl-et, hogy megértsük hatókörét, következményeit és lehetséges megoldásait. Ezenkívül különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk feltárni a Közönséges erszényesnyúl-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a nagyon releváns témáról. Röviden: a Közönséges erszényesnyúl egy olyan probléma, amely mindannyiunkat foglalkoztat, és megérdemli, hogy a megérdemelt komolysággal és szigorúsággal foglalkozzunk vele.

Közönséges erszényesnyúl
Állatkerti példány
Állatkerti példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Bandikutalakúak (Peramelemorphia)
Család: Erszényesnyúlfélék (Thylacomyidae)
Nem: Macrotis
Reid, 1837
Faj: M. lagotis
Tudományos név
Macrotis lagotis
Reid, 1837
Szinonimák
  • Macrotis lagotis cambrica Troughton, 1932
  • Macrotis lagotis grandis Troughton, 1932
  • Macrotis lagotis interjecta Troughton, 1932
  • Microtus lagotis nigripes (Wood Jones, 1923)
  • Microtis lagotis sagitta (Thomas, 1905)
  • Perameles lagotis Reid, 1837
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges erszényesnyúl témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges erszényesnyúl témájú kategóriát.

A közönséges erszényesnyúl vagy nagy erszényesnyúl (Macrotis lagotis) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a bandikutalakúak (Peramelemorphia) rendjébe és az erszényesnyúlfélék (Thylacomyidae) családjába tartozó faj.

A Macrotis emlősnem típusfaja.

Előfordulása

A közönséges erszényesnyúl Ausztráliában kevés, elszórtan fekvő előfordulási helyen Dél-Queenslandben, Nyugat-Ausztráliában és az északi részén található meg. Korábban nagyon gyakori, és számára megfelelő élőhelyeken Dél-Ausztráliában mindenütt elterjedt volt. A 6 alfajból mára 4 kihalt. A szabad természetben valószínűleg már nincs életképes populáció.

Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.

Megjelenése

Közönséges erszényesnyúl egy rezervátumban

Az állat fej-törzs-hossza 29-55 centiméter, farokhossza 20-29 centiméter és testtömege 800-2500 gramm. Bundája hosszú, selymes prém, amely a hátán és az oldalán szürkéskék, néha kissé világosbarna árnyalattal; hasán fehér a szőr. Farka színe megegyezik a test felső részének színével; a farok középső részén a szőr hosszú és fekete, vége pedig fehér. A mellső lábakon három, ásásra alkalmas ujj van, erős, ívelt karmokkal; a hátsó lábakon a második és a harmadik ujj elcsökevényesedett és tövüknél összenőttek, a negyedik sokkal nagyobb, az első pedig hiányzik. Orra hosszúkás, hegyesen végződő, amellyel lyukakban és repedésekben megbújó rovarokat és más zsákmányállatokat kutat fel. Szeme kerek, sötét és kidülledt, de látása gyenge. Füle nagy, hegyes, finom szőrzettel borított; éles hallását a zsákmány felkutatására használja.

Életmódja

Éjjel aktív; a párzási időn kívül magányos. Tápláléka túlnyomórészt rovarok (bogarak, hangyák), egerek, gyíkok és más kis testű állatok, magok, gyümölcsök. A közönséges erszényesnyúl körülbelül 3 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 90 naposan éri el. A párzási időszak februártól áprilisig tart. A vemhesség 14 napig tart, ennek végén 1-3 kölyök születik.

Rokon fajok

A közönséges erszényesnyúl legközelebbi rokona és a Macrotis emlősnem másik faja a fehérfarkú erszényesnyúl (Macrotis leucura), ez utóbbiból 1931 óta egyetlen egyedet sem fogtak, ezért ma már kihaltnak számít.

Források

További információk