A mai világban a Középcsöpöny a széles közönség érdeklődésére számot tartó releváns témává vált. Akár a politika, akár a tudomány, a kultúra vagy bármely más terület kontextusában beszélünk a Középcsöpöny-ről, jelentősége és hatása tagadhatatlan. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Középcsöpöny különböző aspektusait, időbeli alakulását, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását. A kezdetektől napjainkig a Középcsöpöny kulcsfontosságú szerepet játszott annak a világnak a kialakításában, amelyben élünk, és kulcsfontosságú, hogy megértsük, milyen jelentőséggel bír ma.
Középcsöpöny (Stredný Čepeň) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Galántai |
Rang | Szered településrésze |
Irányítószám | 926 01 |
Körzethívószám | 00421 (0) 31 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Középcsöpöny (szlovákul Stredný Čepeň, németül Mittel-Chepen) Szered város településrésze, korábban önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.
Szered északi, külterületi része a Vág jobb partján, a központtól 3 km-re északra. A három Csöpöny közül a középső, északról Felsőcsöpöny, délről Alsócsöpöny határolja. Ma mindhárom település Szeredhez tartozik.
Egykor nemesi község volt a semptei váruradalom részeként. Később az Eszterházy család birtoka lett.
Vályi András szerint "Közép Csöpöny. Tót falu Posony Vármegyében, az előbbieknek szomszédságában, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, határja termékeny, fája, legelője elég, réttye kevés, második Osztálybéli."[1]
Fényes Elek szerint "Közép-Csöpöny, (Mittel Csepen), tót falu, Pozson vgyében, 240 kath., 4 zsidó lak. F. u. gr. Eszterházy Károly. Mind a három falu a Vágh vize mellett; fekszik Szeredtől éjszakra 1/2 órányira. Határja a Vágh mentiben kavicsos, de beljebb termékeny; rétjeik, legelőjök jó."[2]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott. 1944-ben Szeredhez csatolták.[3]
1910-ben 348, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.