Napjainkra a Kárászi Margit általános érdeklődésre számot tartó témává vált a modern társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Kárászi Margit egyre fontosabbá vált mindennapi életünkben. Függetlenül attól, hogy a Kárászi Margit személy, téma vagy dátum, hatása létezésünk számos aspektusára kiterjed. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kárászi Margit különböző oldalait, és azt, hogy miként hat az emberek mindennapi életére. A globális gazdaságban betöltött relevanciájától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Kárászi Margit kitörölhetetlen nyomot hagyott a mai társadalomban.
Kárászi Margit | |
Született | 1925. május 5.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1971. július 5. (46 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Granek István |
Foglalkozása | evezős |
Sírhelye | Új köztemető |
Kárászi Margit (Granek Istvánné) (Budapest, 1925. május 5. – Budapest, 1971. július 5.) magyar Európa-bajnoki ezüstérmes és kétszeres Európa-bajnoki bronzérmes evezős; gyors- és gépíró. Férje Granek István kajakozó, edző.
1954-ig a Flotilla Sport Kör tagja volt. 1954–1959 között 7-szeres magyar bajnok volt. 1955–1959 között magyar válogatott volt. 1955–1960 között a Vasas evezőse volt. 1955-ben és 1958-ban Európa-bajnok 3. helyezett lett. 1956-ban a kormányos négypárevezős versenyszámban Európa-bajnoki 2. helyezett lett. 1959-ben Európa-bajnok 4. helyet ért el.
Sírja a Budapesten, az Új köztemetőben található (33/4-1-79).