Jórgosz Szeférisz

A mai világban a Jórgosz Szeférisz olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott. Legyen szó tudományos, társadalmi, politikai vagy kulturális szféráról, a Jórgosz Szeférisz érdekesség és állandó vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Jórgosz Szeférisz új dimenziókat és kihívásokat öltött, és emberek millióinak életére van hatással szerte a világon. Ebben a cikkben a Jórgosz Szeférisz-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Elemezzük jelentőségét a jelenlegi kontextusban, és reflektálunk a jövőjére.

Jórgosz Szeférisz
„Világunk süllyed - te ne süllyedj vele: kapaszkodj bele a napba!„

„Világunk süllyed -
te ne süllyedj vele:
kapaszkodj bele a napba!„[1]
Élete
Született1900. február 29.
Szmirna
Elhunyt1971. szeptember 20. (71 évesen)
Athén
SírhelyElső athéni temető
Nemzetiséggörög
SzüleiSztéliosz Szeferiádisz és Dészpo Tenekídi
HázastársaMaría Zánut
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)líra
Irodalmi irányzatSzimbolizmus, modernizmus
Kitüntetései
  • irodalmi Nobel-díj (1963, 265 000 kr)
  • doctor honoris causa from the University of Aix-Marseille (1968)
Irodalmi díjaiIrodalmi Nobel-díj (1963)
Hatottak ráT. S. Eliot
Jórgosz Szeférisz aláírása
Jórgosz Szeférisz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jórgosz Szeférisz témájú médiaállományokat.

Jórgosz Szeférisz (görög betűkkel: Γιώργος Σεφέρης; eredeti neve Jórgosz Szeferiádisz) (Szmirna 1900. február 29.[2] / március 13.[3] – Athén 1971. szeptember 20.) Nobel-díjas görög költő, író és diplomata. Az 1930-as évek generációja nevű irodalmi mozgalom[4] egyik kezdeményezője, a modern görög költészet első jelentős görög képviselője volt. Lírájában a klasszikus görög hagyomány motívumai – mitológiai vonatkozások és görög írók, filozófusok idézetei – mellett jelen vannak hazája 20. századi, illetve aktuális eseményei is: írásaiban a régmúlt és a jelen történelmét állítja egymás mellé vagy éppen egymással szembe.

1963-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki „kimagasló értékű lírájáért, melyet a hellén kultúra iránti mélységes szeretet ösztönöz”.[5] A Nobel-díj átvételekor, így fejezte be beszédét:

Ezen az egyre szűkebb világon egymásra vagyunk utalva; keresnünk kell az embert, bárhol is legyen. Amikor a Thébába vivő úton Oidipusz találkozott a Szfinxszel, s az feladta neki a rejtvényt, Oidipusz azt felelte: az ember. És ez az egyszerű szó elpusztította a szörnyet... Sok szörnyeteg van még, melyet el kell pusztítanunk. Jegyezzük hát meg Oidipusz feleletét.[6]

Életrajza

Édesapja, Sztéliosz Szeferiádisz ügyvédként dolgozott, munkája mellett költészettel és antik, valamint idegennyelvű költők verseinek fordításával is foglalkozott. Édesanyja – Dészpo Tenekídi – gazdag nagybirtokos lánya volt. Jorgosz Szeferisz Szmirnában született és itt kezdte meg iskolai tanulmányait is. Az első világháború kitörésekor Szeferisz családja Athénba költözött: itt járt gimnáziumba és 1917-ben érettségizett. 1918 és 1924 között a párizsi Sorbonne egyetemen jogi tanulmányokat folytatott. 1924-ben egy évet Angliában töltött, hogy tökéletesítse angol nyelvtudását. 1925-ben visszatért Görögországba és a következő évben diplomáciai pályára lépett: a Görög Királyi Külügyminisztériumban kezdett dolgozni, majd Londonban konzul-helyettes lett (1931-1934). Ezekben az években ismerte meg a kortárs francia és T. S. Eliot költészetét és kezdett el ő maga is verseket írni. 1934–1938 között Albániában (Korça) konzulként képviselte Görögországot.

1941-ben – hosszú ismeretség után – feleségül vette María Zánut. A második világháború idején az emigráns görög kormány szolgálatában állt, elkísérte száműzetésébe – Krétára, Egyiptomba, Dél-Afrikába és Olaszországba – a Szabad Görög Kormányt. 1944-ben tért vissza a felszabadult Athénba.

A háború utáni években diplomataként szolgált Ankarában (1948-1950) és Londonban (1951-1953); 1953–1956 között Libanonban, 1957–1962 között Nagy-Britanniában nagykövet volt. Az 1950-es ciprusi válság idején ő közvetített a felek között, amelynek eredményeként létrejött a Londoni Egyezség (1959) és Ciprus Nagy-Britanniától független állammá vált.

Az 1967. évi katonai puccs után következő görög diktatúra idején (1967–1974) egy, a rezsim ellen szóló nyilatkozatban (1969) elítélte Jórgosz Papadópulosz katonai diktatúráját; ezzel népszerűvé vált a fiatalok körében. Utolsó hónapjait visszavonulva töltötte. Temetése a diktatúra elleni demonstrációvá vált: koporsóját fiatalok többezres tömege követte.

Művei

Szeférisz életműve verseket, esszéket és naplókat foglal magában. Költői munkássága mellett jelentős műfordítói, kritikusi és történészi tevékenysége is. Gyakori témája a dicsőséges görög múlt. Néhány, az 1930-as években írt költeménye – például az Epiphania – Míkisz Theodorákisz közreműködésével megzenésítésre került.

Kezdetben a »poésie pure« és a szimbolizmus szellemében írt: pesszimistán ábrázolta a modern ember helyzetét a görög tájjal, a görög vallással és az antik szellemvilággal a háttérben.

Első verseskötetei – a Fordulópont (1931) és A ciszterna (1932) – magánkiadásban jelentek meg. Következő kötetében (Mitológia, 1935) új stílusra váltott: vegyesen használt hagyományos és modern kifejezéseket, felhasználva történelmi ismereteit; egybefogta a mitologikus múltat és a küzdelmekkel teli jelent. A költeménysorozat a homéroszi Odüsszeát veszi alapul; 24 szakasza azokról az utazókról mesél, akik a mai és a régi idők száműzöttjei.

1948-ban jelent meg első angol nyelvű kötete az Assine királya és más költemények. Diplomáciai tevékenysége során rengeteget utazott a világ sok tájára; utazásainak eredménye a három kötetes Fedélzetnapló.

Magyarul antológiákban jelentek meg írásai többek között Devecseri Gábor, Képes Géza, Lator László, Papp Árpád és Somlyó György fordításában (például Újgörög líra, 1966; Az újgörög irodalom kistükre, 1971).

Euripidész, Athén fia
Megöregedett a trójai tüzek
és Szicília kőbányái között.
A parti barlangok tetszettek néki s a tengerár
képalkotásai.
Az emberek ereit hálónak látta,
mit istenek fonnak, és zsákmányul fognak bennünket
bennük:
és lyuggatta volna e hálót.
Mogorva volt, barátja kevés került;
és eljött az idő, és széttépték az ebek.
(Devecseri Gábor fordítása[7])

Verseskötetek

  • 1931 Strofi – Στροφή, Fordulópont
  • 1932 Sterna – Στέρνα, A ciszterna
  • 1935 Mythistorima – Μυθιστόρημα
  • 1940 Tetradio Gymnasmaton – Τετράδιο Γυμνασμάτων A, Gyakorlófüzet I
  • 1940 Imerologio Katastromatos I – Ημερολόγιο καταστρώματος Α, Fedélzetnapló I
  • 1944 Imerologio Katastromatos II – Ημερολόγιο καταστρώματος Β, Fedélzetnapló II
  • 1947 Kichli – Κίχλη
  • 1955 Imerologio Katastromatos III – Ημερολόγιο καταστρώματος Γ΄, Fedélzetnapló III
  • 1966 Tria Kryfa Poiimata – Τρία κρυφά ποιήματα, Három titkos költemény
  • 1976 Tetradio Gymnasmaton – Τετράδιο Γυμνασμάτων Β Gyakorlófüzet II

Magyarul

  • Fedélzetnapló; ford. Devecseri Gábor et al., vál., utószó Papp Árpád; Európa, Bp., 1980 (Napjaink költészete)

Próza

  • 1965 Antigrafes – fordítások
  • 1974 Dokimes – Δοκιμές Esszék kötet I (1936–1947)
  • 1974 Dokimes – Δοκιμές, Esszék kötet II (1948–1971)
  • 1992 Dokimes – Δοκιμές, Esszék kötet III, (1932–1971)
  • 1974 Exi nyxtes stin Akropoli – Hat éjszaka az Akropoliszon – regény

Naplók

  • Kötet I – 1925. február 16. – 1931. augusztus 17., 1975
  • Kötet II – 1931. augusztus 24. – 1934. február 12., 1975
  • Kötet III – 1934. április 16. – 1940. december 14., 1977
  • Kötet IV – 1941. január 1. – 1941. december 31., 1977
  • Kötet V – 1945. január 1. – 1951. április 19., 1973
  • Kötet VI – 1951. április 20. – 1956. augusztus 4., 1986
  • Politikai napló, Kötet I – 1935. november 25. – 1944. október 7., 1979
  • Politikai napló, Kötet II – 1945. január 13. – 1952. május 5., 1985

Szeferisz írásait tartalmazó magyar nyelvű antológiák

  • A bolond gránátalmafa. Újgörög költők antológiája, 1984 ISBN 963-211-618-6
  • A világirodalom legszebb versei. XX. század, 1967
  • Arany lant I-II. Devecseri Gábor művei, 1979 ISBN 963-207-309-6
  • György, 1991 ISBN 963-208-076-9
  • Szerelmes ezüst kalendárium. Háromszázhatvanöt költő háromszázhatvanöt verse, 1967
  • Verses világjárás. A világirodalom gyöngyszemei, 1971
  • Az újgörög irodalom kistükre, 1971
  • Először magyarul. Hat évezred költészetéből, 1971
  • Ezer arc, egy álarc mögött. Versfordítások, 1987 ISBN 963-03-2834-8
  • Lírai világtájak. Válogatott műfordítások, 1967
  • Metszéspontok. Versek, műfordítások, 1976 ISBN 963-270-237-9

Jegyzetek

Jorgosz Szeferisz szobra
  1. ↑ A bolond gránátalmafa. Újgörög költők antológiája. Háromsorosak. Képes Géza fordítása 196. oldal ISBN 963-211-618-6
  2. ↑ Julianus-naptár szerint
  3. ↑ Gergely-naptár szerint
  4. ↑ Az 1930-as évek generációja görög írók egy csoportja volt Görögországban, akik 1930 és 1940 között szakítottak az előző költőgenerációval és bevezették a modernizmust az újgörög irodalomba. Az újfajta költészet egyik kezdeményezője Jorgosz Szeferisz volt. A második világháború kezdetével és a német megszállással egy időben véget ért az új generáció tevékenysége.
  5. ↑ "for his eminent lyrical writing, inspired by a deep feeling for the Hellenic world of culture" The Nobel Prize in Literature 1963
  6. ↑ Fedélzet-napló Archiválva 2010. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Litera, az irodalmi portál oldalán
  7. ↑ A bolond gránátalmafa Újgörög költők antológiája, 215. oldal ISBN 963-211-618-6

Források

  • Über Seferis német nyelven (Hozzáférés: 2009. június 24.)
  • Hans-Christian Günther: Giorgos Seferis Ein Dichter der griechischen Gegenwart und Vergangenheit ISBN 978-3-8260-2596-9