Jód-heptafluorid
Ebben a cikkben a Jód-heptafluorid lenyűgöző világát fedezzük fel, amely téma minden korosztálytól és hátterű embertől felkeltette a figyelmét. A Jód-heptafluorid eredetétől a mai hatásig kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban, és végtelen vitákat és vitákat generált. Ennek mentén elmélyülünk azon különböző szempontokba, amelyek a Jód-heptafluorid-et olyan releváns és érdekes témává teszik, és elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatásait és az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását. Kétségtelen, hogy a Jód-heptafluorid olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és reméljük, hogy ez a felfedezés segít jobban megérteni jelentőségét és a körülöttünk lévő világra gyakorolt hatását.
| jód-heptafluorid | |||
 A jód-heptafluorid molekula szerkezete | |||
| |||
| Más nevek | jód-fluorid heptafluorjód | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 16921-96-3 | ||
| PubChem | 85645 | ||
| ChemSpider | 21477354 | ||
| EINECS-szám | 240-981-4 | ||
| SMILES | FI(F)(F)(F)(F)(F)F | ||
| InChI | 1/F7I/c1-8(2,3,4,5,6)7 | ||
| InChIKey | XRURPHMPXJDCOO-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | M080M03ILM | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | IF7 | ||
| Moláris tömeg | 259,90 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen gáz | ||
| Sűrűség | 2,6 g/cm³ (6 °C) 2,7 g/cm³ (25 °C) | ||
| Olvadáspont | 4,5°C (hármaspont) | ||
| Forráspont | 4,8°C (szublimál 1 atm) | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldódik[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | jód-pentafluorid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A jód-heptafluorid vagy jód(VII)-fluorid interhalogén vegyület, képlete IF7.[2][3] Molekulaalkata ötszögletű bipiramis (a D5h pontcsoportba tartozik), ahogy azt a vegyértékelektronpár-taszítási elmélet is jósolja.[4] 4,5 °C alatt színtelen kristályokat képez, forráspontja 4,77 °C. Gőze fanyar szagú.
Előállítása
Előállításához folyékony IF5-ön F2-t áramoltatnak keresztül 90 °C-on, majd a gőzöket 270 °C-ra hevítik. Egy másik eljárás szerint fluor és száraz palládium- vagy kálium-jodid reakciójával is előállítható. A reagensek vízmentessége azért fontos, hogy minimálisra csökkentse a termék hidrolízise révén keletkező IOF5 szennyezés mennyiségét.[5][6]
Veszélyek
Az IF7 erősen irritálja a bőrt és a nyálkahártyát. Erős oxidálószer, szerves anyagokkal érintkezve azokat lángra lobbanthatja.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Iodine heptafluoride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Pradyot Patnaik. Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill, 2002, ISBN 0-07-049439-8
- ↑ Macintyre, J. E. (Ed.). (1992). Dictionary of Inorganic Compounds (Vol. 3). London: Chapman & Hall.
- ↑ O'Neil, Maryadele J. (Ed.). (2001). The Merck Index (13th ed.). Whitehouse Station, NJ: Merck.
- ↑ K. O. Christe, E. C. Curtis, D. A. Dixon (1993). „On the problem of heptacoordination: vibrational spectra, structure, and fluxionality of iodine heptafluoride”. Journal of the American Chemical Society 115 (4), 1520–1526. o. DOI:10.1021/ja00057a044.
- ↑ W. C. Schumb, M. A. Lynch, Jr. (1950). „Iodine Heptafluoride”. Industrial & Engineering Chemistry 42 (7), 1383–1386. o. DOI:10.1021/ie50487a035.
- ↑ Ruff O., Keim R. (1930). „"Das Jod-7-fluorid" (A jód-7-fluorid)”. Zeitschrift für Anorganische und Allgemeine Chemie 193 (1/2), 176–186. o. DOI:10.1002/zaac.19301930117.
