Juan Pablo Bonet

A mai világban a Juan Pablo Bonet olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. A Juan Pablo Bonet évtizedek óta felkeltette a különböző területek szakértőinek, valamint a nagyközönség figyelmét. A társadalomra, a gazdaságra és a kultúrára gyakorolt ​​hatása releváns, elemzésre érdemes témává teszi. Ebben a cikkben a Juan Pablo Bonet különböző perspektíváit és a különböző területekre gyakorolt ​​hatását vizsgáljuk meg. A keletkezésétől a lehetséges jövőbeli következményekig a Juan Pablo Bonet kimerítő elemzésében fogunk elmélyülni, átfogó képet adva a témáról és annak mai relevanciájáról.

Juan Pablo Bonet
Bonet arcképe
Bonet arcképe
Született1579[1][2]
El Castellar
Elhunyt1633. február 2. (53-54 évesen)[1][2]
Spanyolország
Állampolgárságaspanyol
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Juan Pablo Bonet témájú médiaállományokat.

Juan Pablo Bonet(Torres de Borellén, Spanyolország 1563. – Torres de Borellén, 1633.) spanyol magas rangú hivatalnok és diplomata, az első ismert olyan mű szerzője (1620), amely siket gyermekek hangbeszédre tanításának módszertanát is tartalmazza.

Gyógypedagógiai munkássága

Minden történeti forrásmunka megemlíti, hogy Pedro de Ponce kiadatlan feljegyzéseit valószínűleg megismerte és hivatkozás nélkül használta fel. Azt azonban hitelt érdemlően tudjuk, hogy módszere jelentősen eltér a Ponce által alkalmazottól. A siketek tanítása terén való jártasságát ő is magántanítóként szerezte. Juan Pablo Bonet egyik nagy érdeme, hogy felismerte az akkor elterjedten használt betűztető (silabizáló) olvasástanítási módszer hátrányait, és kidolgozta a halló gyermekeknél is ajánlott hangoztatómódszert.

A tanítási folyamatban a kiejtés, olvasás, írás, számolás és közismeretek tanítása követte egymást. A hangbeszédre tanításhoz a természetes jeleket és az általa szerkesztett ujjábécé-t is segítségül hívta. Fontosnak tartotta a szemléltetést, a tárgyak, képek, szavak egyeztetését, a kérdések és azokra adható válaszok gyakorlását. Jelentős elméleti munkássága is. Meghatározta a hallás folyamatának összetevőit (ható erő, megfelelő szerv, a lélek figyelme, a hangvezető), a némaságot, annak okait (a süketség és a nyelv beteges állapota).

Diego de Astor metszeteivel Ujjábécé (Bonet, 1620)
  • A.
    A.
  • B, C, D.
    B, C, D.
  • E, F, G.
    E, F, G.
  • H, I, L.
    H, I, L.
  • M, N.
    M, N.
  • O, P, Q.
    O, P, Q.
  • R, S, T.
    R, S, T.
  • V, X, Y, Z.
    V, X, Y, Z.

Főbb munkája

  • Reduction de las letras y arte para enseńar a ablar los mudos. Madrid, 1620., magyar nyelven: A betűknek elemeikre való felbontása és a némák beszédre való tanításának művészete c. Budapest, 1907.
Emlékmű Bonet tiszteletére Barcelónában

Magyarul

  • A betűknek elemeikre való felbontása és a némák beszédre való tanításának művészete; ford. Adler Simon; Siketnéma-intézeti Tanárok Országos Egyesülete, Bp., 1907

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. ↑ a b Aaron Swartz: Open Library (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

További információk

Commons:Category:Juan Pablo Bonet
A Wikimédia Commons tartalmaz Juan Pablo Bonet témájú médiaállományokat.
  • Gordosné Szabó Anna: Gyógypedagógia-történet. I. Egyetemes gyógypedagógia-történet a XX. századig. Bp. 1962 1 , 1992 20, 42-53.;
  • Löwe, A.: Hörgeschädigtenpädagogik international. Heidelberg, 1992. 27-28.