Johann Karl August Musäus
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Johann Karl August Musäus témáját és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Legyen szó releváns szereplőről, történelmi eseményről, aktuális témáról vagy bármilyen más érdekességről, ennek eredetében, alakulásában és következményeiben elmélyülünk. Elemezzük befolyását különböző területeken, a kultúrától a politikáig, beleértve a gazdaságot és a technológiát is. Multidiszciplináris megközelítéssel átfogó és gazdagító víziót kívánunk nyújtani a Johann Karl August Musäus-ről azzal a céllal, hogy megértsük jelentőségét és hatását a kortárs világban.
| Johann Karl August Musäus | |
.jpg) | |
| Született | 1735. március 29.[1][2][3][4][5] Jéna[6] |
| Elhunyt | 1787. október 28. (52 évesen)[1][2][3][4][5] Weimar[6] |
| Állampolgársága | német |
| Házastársa | Juliane Musäus |
| Gyermekei | Carl Musäus |
| Szülei | Johann Christoph Musäus |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Jénai Egyetem |
 | |
| Johann Karl August Musäus aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Karl August Musäus témájú médiaállományokat. | |
Johann Karl August Musäus (Jéna, 1735. március 29. – Weimar, 1787. október 28.) német író.
Munkássága
1769-től gimnáziumi tanár volt Weimarban. Humorista, szatirai éllel írta műveit. Regényeit leginkább a kornak bizonyos túlzásai ellen intézte, melyeket azonban nem szenvedélyesen ostorozott, hanem (részben Wieland modorában, akinek barátja és mint író tanítványa volt) csak jókedvű, kedélyes gúny tárgyává tesz. Fő művei: Grandison der Zweite (1760, később teljesen átdolgozva: Der deutsche Grandison 1781; Richardson angol regényíró túlzóan nagylelkű hőseinek kigúnyolása); Physiognomische Reisen (1778, Lavater arcisméjének hóbortos kiaknázása ellen); Volksmärchen der Deutschen (1782— 1786, 5 kötet, előkészíti a Grimm-testvérpár mesegyűjtését), legnépszerűbb műve, mely azonban inkább mondákat tartalmaz, mint regéket és nem óvta meg a népköltészet egyszerű, naiv előadását és sajátos stílusát: Straussfedern (1787, elbeszélések, csak 1 kötete jelent meg). Hátrahagyott iratait rokona, August von Kotzebue adta ki (1791). Életét megírták Moritz Müller (1867) és Franz Muncker, Allgemeine deutsche Biographie (XXIII., 81—90. old.).
Jegyzetek
- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Музеус Иоганн Карл Август, 2015. szeptember 28.
Források
- Uj Lexikon 5. MAGY-REA (Budapest, 1936) 2796. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 18.)
- A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896) 863. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 18.)
- Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916) 122. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 18.)
