Johann Friedrich Pfaff

A mai világban a Johann Friedrich Pfaff állandó érdeklődés és vita téma. Nagy érdeklődés mutatkozik a Johann Friedrich Pfaff további megismerése és a mindennapi élet különböző területein gyakorolt ​​hatásának megértése iránt. Az idő múlásával a Johann Friedrich Pfaff egyre fontosabbá vált különböző szférákban, vitákat, kutatásokat és fejlesztéseket generálva, amelyek új perspektívákat kívánnak nyújtani ebben a témában. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Johann Friedrich Pfaff következményeit és hatását a különböző kontextusokban, elemezve időbeli alakulását és relevanciáját a mai társadalomban.

Johann Friedrich Pfaff
Született1765. december 22.[1][2][3][4][5]
Stuttgart[6][7][8]
Elhunyt1825. április 21. (59 évesen)[1][2][3][4][5]
Halle[9][7][8]
ÁllampolgárságaWürttembergi Királyság
Foglalkozása
Iskolái
  • Karlsschule Stuttgart (1774–1785, jogrendszer)
  • Göttingeni Egyetem (1785–1787, matematika, fizika)
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Friedrich Pfaff témájú médiaállományokat.

Johann Friedrich Pfaff (vagy Friederich) (Stuttgart, 1765. december 22. - Halle an der Saale, 1825. április 21.) német matematikus, Németország egyik legkiválóbb matematikusa volt a 19. században.

Életpályája

Pfaff Abraham Kaestner tanítványa volt, és a német matematika egyik előfutára, mely jelentősen meghatározta Gauss és későbbi követőinek útját a matematika 19. századi fejlődése során. Jól ismerte Gausst, mindketten Helmstedtben éltek 1798-ban. August Ferdinand Möbius is a tanítványa volt később.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Munkássága

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az integrálszámítást tanulmányozta, és egyrészt a parciális differenciálegyenletek terén végzett munkája miatt vált nevezetessé, bebizonyította, hogy a róla elnevezett kifejezéseknek (Pfaff-féle differenciálegyenlet) kétváltozós esetben mindig van integrál-osztója,[10] másrészt mint Carl Friedrich Gauss hivatalos kutatási felügyelője.

1793-ban a szentpétervári Orosz Tudományos Akadémia levelező, 1798-ban tiszteletbeli tagja lett.[11]

Emlékezete

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Пфафф Иоганн Фридрих, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive
  9. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  10. ↑ 'Farkas Gyula élete és munkássága' (magyar nyelven). hps.elte.hu. (Hozzáférés: 2010. december 22.)
  11. ↑ Az Orosz Tudományos Akadémia külföldi tagjai 1724 óta (orosz nyelven). Orosz Tudományos Akadémia
  12. ↑ 'História - Tudósnaptár' (magyar nyelven). kfki.hu. (Hozzáférés: 2010. december 22.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Friedrich Pfaff című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

Irodalom

  • Moritz Cantor: Johann Friedrich Pfaff. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB).  25. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1887,  592 f. oldal (németül)
  • Rudolf Fritsch: Pfaff, Friedrich. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 20. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 2001, ISBN 3-428-00201-6, 291oldal (Digitalisat).
  • Karin Reich: Miszellen zu Leben und Werk des Mathematikers Johann Friedrich Pfaff (22.12.1765–21.4.1825). In: Amphora. Festschrift für Hans Wußing zu seinem 65. Geburtstag. hrsg. von Sergei S. Demidov … Basel: Birkhäuser 1992, ISBN 3-7643-2815-0, 551–596. oldal
  • Gerhard Betsch: Johann Friedrich PFAFF – Analysis und Wissenschaftsgeschichte zwischen EULER und CAUCHY. In: Jürgen Maaß (szerk.): Kepler Symposium Philosophie und Geschichte der Mathematik. Univ.-Verlag Trauner, Linz 2005 (Schriftenreihe Geschichte der Naturwissenschaft und Technik), 5. kötet, ISBN 3-85487-840-0, 108–120. oldal
  • Gerd Leibrock (szerk.): Der Briefwechsel zwischen Carl Friedrich Gauß und Johann Friedrich Pfaff. Rauner, Augsburg 2008, ISBN 978-3-936905-27-4
  • Carsten Zelle: Lichtenbergs Empfehlung für den Mathematiker Johann Friedrich Pfaff. Einblick in einen Berufungsvorgang an der Universität Helmstedt (1788). In: Lichtenberg-Jahrbuch, Jg. 2013, 225–233. oldal