Ebben a cikkben a Johann Anton Güldenstädt témával foglalkozunk, amely a tudás különböző területein érdeklődés és tanulmányozás tárgya volt. A Johann Anton Güldenstädt olyan téma, amely kíváncsiságot és vitát vált ki a szakértők és a rajongók körében, mivel relevanciája túlmutat a földrajzi és időbeli határokon. A történelem során a Johann Anton Güldenstädt elemzés és elmélkedés tárgya volt, ellentmondó és gazdagító véleményeket generálva. Ebben az értelemben elengedhetetlen a megértésünk és értékelésünk elmélyítése, hogy megértsük ennek a társadalomra, az eszmék és tudás fejlődésére gyakorolt hatását. Egy kimerítő elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Johann Anton Güldenstädt legfontosabb szempontjait, feltárva következményeit és lehetséges jövőbeli kilátásait.
Johann Anton Güldenstädt | |
![]() | |
Született | 1745. április 26. Riga |
Elhunyt | 1781. március 23. (35 évesen) Szentpétervár |
Állampolgársága | orosz |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | professzor |
Iskolái | European University Viadrina |
Halál oka | tífusz |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Anton Güldenstädt témájú médiaállományokat. | |
Johann Anton Güldenstädt (Riga, Orosz Birodalom, 1745. április 26. – Szentpétervár, 1781. március 23.) német ornitológus és utazó. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Güldenstädt”. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Gueldenst.”.
Berlinben orvostant és természettudományokat tanult. 1767-ben a frankfurti Alma Mater Viadrinában szerzett orvosdoktori fokozatot és 1768–73-ban a szentpétervári akadémia megbízásából átkutatta a Kaukázust, 1780-ban a szentpétervári gazdasági egyesület elnöke lett. Güldenstädtnek a Kaukázusban tett utazása leírását a Pallas adta ki: J. A. G.-s Reisen durch Russland und zum kaukasischen Gebirge, mit einer Lebensbeschreibung des Vervassers (2 kötet, Pétervár 1878-1791), majd Julius Klaproth: J. A. G.-s Reisen nach Georgien und Imerethi (Berlin 1815) és Güldenstädt-Beschreibung der kaukasischen Länder (uo. 1834) című művekben. Természettudományi felfedezéseit Güldenstädt a pétervári akadémia kiadványaiban adta közre.