A mai világban a Jean-Antoine Chaptal még mindig sok embert érdekel. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Jean-Antoine Chaptal aktuális témává vált a mai társadalomban. Akár egy személy, akár egy történelmi esemény, akár egy aktuális jelenség a Jean-Antoine Chaptal, életünkre gyakorolt hatását nem lehet alábecsülni. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Jean-Antoine Chaptal különböző aspektusait, elemezve jelentőségét, következményeit és hatását a különböző területeken. A keletkezésétől a jelenlegi állapotáig a Jean-Antoine Chaptal kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban, és elengedhetetlen, hogy megértsük a hatókörét, hogy jobban megérthessük a minket körülvevő világot.
Jean-Antoine Chaptal | |
![]() | |
Született | 1756. június 5.[1][2] Badaroux[3] |
Elhunyt | 1832. július 29. (76 évesen)[4][5][6][7][8] Párizs[7] |
Állampolgársága | francia[9] |
Gyermekei | Jean-Baptiste Marie Chaptal de Chanteloup |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái | Faculty of Medicine of Montpellier |
Kitüntetései |
|
Sírhelye |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Antoine Chaptal témájú médiaállományokat. | |
Jean-Antoine Chaptal (Nogaret, Lozère département, 1756. június 5. – Párizs, 1832. július 30.) chanteloupi gróf és pair, francia vegyész, az első francia ipariskola megteremtője.
Mint gyakorló orvos és a vegytan tanára a forradalom kitörésekor Montpellier-ben élt, ahol 1791-ben a fellegvár ostrománál kitűnt. 1793-ban Párizsba hívták, hogy a lőporhiányon segítsen: tevékenysége és vegyészeti tudománya által kieszközölte, hogy a grenellei gyár naponta 3500 font lőport szolgáltasson. 1794-ben visszatért Montpellier-be, ahol a vegytan tanára lett. 1798-ban az institut tagja lett, a brumaire 18-ai államcsíny nagy barátjának mutatkozott, amiért 1799-ben az első konzul államtanácsossá, 1800-ban pedig belügyminiszterré nevezte ki. A száz nap alatt államminiszter és kereskedelem és iparügyi igazgató volt. A restauráció után magánéletbe vonult, de 1816-ban XVIII. Lajos a tudományos akadémia tagjává, 1819-ben pedig pairré nevezte ki.
A salétrom gyártását egyszerűsítette. Tökéletesítette továbbá a kénsav-, timsó- és szódagyártást. A törökvörös festésnek ő volt a megalapítója, kidolgozott azonkívül egy borjavító eljárást is. Őróla nevezték el Párizsnak egyik községi fiúközépiskoláját, a College Chaptalt.