Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Jardang témáját, amely számos területen érdeklődés és vita tárgyát képezte. Az eredetétől a mai relevanciájáig számos oldalával és a társadalomra gyakorolt hatásával foglalkozunk. Kimerítő és szigorú elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Jardang-hez kapcsolódó különböző szempontokat, értékes információkat és változatos perspektívákat kínálva olvasóink ismereteinek gazdagításához. Adatok, tanúvallomások és releváns tanulmányok közzétételével olyan teljes és objektív jövőképet kívánunk kínálni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Jardang jelentőségét különböző kontextusokban és helyzetekben.
A jardang olyan földfelszíni képződmény, amit erózió alakított ki laza vagy szilárd üledékes kőzetekből (mészkő, homokkő, iszapkő, esetleg kristályos pala és gneisz).
A jardang (kínaiul jardan vagy jadan) ujgur eredetű szó, meredek zátonyt, párkányt jelent. Sven Hedin számolt be először ezekről a képződményekről, amelyeket a Lop-sivatagban látott 1903-ban expedíciója alatt. A jardangok kialakulásában szerepet játszik a defláció, amikor a szél kifújja, elhordja a homokot, laza üledéket, a korrázió, a szél által hordott homokszemcsék dörzsölő hatása és esetenként a vízerózió is. A jardang végső formáját az állandóan egy irányból fújó szélben hordott homok csiszolja ki.
A jardangok nagysága néhány centimétertől több méterig terjedhet, magasságuk és szélességük aránya kb. 4:1. Jardang mezők találhatók többek között Iránban, a Lop sivatagban, a Szaharában az Ahaggar-hegység és Mali északkeleti részén húzódó Adrar des Ifoghas között.