Ahaggar-hegység

Ebben a cikkben elmélyülünk a Ahaggar-hegység témájában, feltárva annak eredetét, következményeit és mai relevanciáját. A kezdetektől az idők során bekövetkezett fejlődéséig a Ahaggar-hegység alapvető szerepet játszott különböző területeken, jelentős hatást gyakorolva a társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra. Ennek mentén elmerülünk a Ahaggar-hegység részletes elemzésében, feltárva a legfontosabb aspektusait, és széles és teljes perspektívát kínálunk a témáról, amely senkit sem hagy közömbösen.

Ahaggar-hegység
Magasság
  • 2908 m
  • 2021 m
Hely Algéria,  Líbia
Legmagasabb pontTahat (3003 m)
Típusvulkanikus
Terület50 000 km2
Elhelyezkedése
Ahaggar-hegység (Algéria)
Ahaggar-hegység
Ahaggar-hegység
Pozíció Algéria térképén
é. sz. 23° 17′, k. h. 5° 31′23.283333°N 5.516667°EKoordináták: é. sz. 23° 17′, k. h. 5° 31′23.283333°N 5.516667°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ahaggar-hegység témájú médiaállományokat.

Az Ahaggar-hegység vagy más néven Hoggar-hegység (arabul:جبال هقار, tuareg nyelven: idurar uhaggar) a Szahara közepén, Algéria délkeleti sarkában található hegység, masszívum. Nagy része prekambriumi kristályos kőzetekből álló gránitfennsík. A hegyvidéken 2000 éve a tuareg Kel Ahaggar törzs uralkodik, a hegység is róluk kapta a nevét.

Legmagasabb pontja a Tahat (3003 m),[1] amely egyben Algéria legmagasabb csúcsa is. A magasság következményeként az éghajlata hűvösebb, mint a sivatagi. A vádik mély völgyeket alakítottak ki, ahol mediterrán növényzet tenyészik, leanderek és olajfák nőnek.

Jellemzői

Nyáron forró éghajlata van, míg télen akár 0 °C alá is süllyed a hőmérséklet.

Az ipari tevékenységet az arany, az ezüst, más színesfémek és az urán bányászata jellemzi.

Az Ahaggar-hegység egyik turistacélpontja szent Charles de Foucauld francia trappista szerzetes remetelakja.[2]

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ Lásd: „Its height is above 3,000 feet (900 m), culminating in Mount Tahat (9,573 feet ) in southeastern Algeria” - Encyclopedia Britannica
  2. ↑ Lásd: Varázslatos Föld körüli utazás 16. o.

Hivatkozások

  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 291. o. ISBN 963-05-6612-5  
  • Ezerarcú világunk. Afrika Kairótól Fokvárosig Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994, ISBN 963-7961-34-8
  • Varázslatos Föld körüli utazás Vulkánok, vízesések, sivatagok Reader's Digest Kiadó, Budapest, 1994, ISBN 963-8475-01-3