Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Jantra (folyó)-hez kapcsolódik, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. A Jantra (folyó) emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt. Részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Jantra (folyó)-et és jelentését különböző kontextusokban. Ez a cikk a legalapvetőbb aspektusaitól a legmélyebb vonatkozásaiig a Jantra (folyó) világába fog beleásni, hogy teljes és gazdagító képet adjon erről az izgalmas témáról.
Jantra | |
A Jantra Veliko Tarnovónál | |
Közigazgatás | |
Országok | ![]() |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 285 km |
Forrásszint | 1 340 m |
Vízhozam | 50 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 7 862 km² |
Forrás | Balkán-hegység |
![]() | |
Torkolat | Duna (Krivinánál) |
![]() | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jantra témájú médiaállományokat. | |
A Jantra (cirill betűkkel Янтра) folyó Bulgária területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.
A Balkán-hegység északi felén ered, Sipka-szoros közelében, Kazanlaktól 15 km-re északra, egy ideig festői hegyszorosban folyik; majd fölveszi a Bebrovszkát és Ruzsicát, majd Szvistovtól 18 km-nyire torkollik a Dunába. Hossza 285 km, átlagos vízhozama a torkolatnál 50 m³ másodpercenként. Vízgyűjtő területe 7862 km².
A folyó neve az ókorban Jaterus volt.
Jelentősebb városok a Jantra mentén: Gabrovo, Veliko Tarnovo.
A Balkán-hegységben eredő Jantra folyó vidékről származnak azok a 19. és 20. században több hullámban Magyarországra települt kertészkolóniák, az úgynevezett bolgárkertészek, akik Magyarországon ma is a bolgár nemzetiség nagy részét alkotják. A térséggel a mai napig szoros kapcsolatot ápolnak a közösség tagjai, és tánccsoportjuk is rendszeresen ellátogat őseik falvaiba.