A mai világban a James Dewar olyan téma, amely minden területen érdeklődést és vitát vált ki. Legyen szó politikáról, technológiáról, tudományról vagy kultúráról, a James Dewar kulcsfontosságú elem, amely közvetlenül befolyásolja életünket, gondolkodásunkat és kapcsolatainkat. Ebben a cikkben elmélyülünk a James Dewar lenyűgöző világában, feltárva jelentőségét, következményeit és szerepét a mai társadalom fejlődésében. Részletes elemzéssel és multidiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy megfejtsük a James Dewar által jelentett rejtélyeket és kihívásokat, ezáltal új ajtókat nyitunk meg a tudás előtt, és mély reflexiót indítunk el annak jelentéséről és a modern világra gyakorolt hatásáról.
Sir James Dewar | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1842. szeptember 20. Kincardine-on-Forth |
Elhunyt | 1923. március 27. (80 évesen) London |
Sírhely | Golders Green Crematorium |
Ismeretes mint | |
Nemzetiség | ![]() |
Iskolái |
|
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Edinburgh-i Egyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | fizikus kémikus |
Jelentős munkái | folyékony hidrogén és oxigén előállítása |
Szakmai kitüntetések | |
| |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sir James Dewar témájú médiaállományokat. |
Sir James Dewar (Kincardine-on-Forth, 1842. szeptember 20. – London, 1923. március 27.), brit kémikus és fizikus.
1842-ben született Skócia Kincardine-on-Forth nevű városában. 1875-től a Cambridge-i Egyetem professzoraként dolgozott. Később a londoni Royal Institution-ban végezte kísérleteit, melyek során a gázok alacsony hőmérsékleten történő viselkedését tanulmányozta.
1872-ben feltalálta a róla elnevezett Dewar-palackot, amely a mai termosznak felel meg: az edénynek dupla üvegfala van, melyek között vákuum található, ez biztosítja a jó hőszigetelést.
1891-ben Frederick Abellel kikísérletezte a kordit-ot, a füst nélküli hajtógázas robbanóanyagot. 1898-ban először hozott létre cseppfolyós hidrogént.