Manapság a Józsa Márta olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A jelenlegi társadalmunkban betöltött relevanciájával a Józsa Márta olyan fontossági szintet ért el, amely túlmutat a hóbortságon. Az évek során fejlődött, és a vita és az érdeklődés középpontjává vált különböző területeken. A technológiára gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Józsa Márta olyan témának bizonyult, amelyet érdemes alaposabban megvizsgálni, hogy megértsük valódi hatókörét és relevanciáját napjainkban. Ebben a cikkben elmélyülünk a Józsa Márta világában, hogy jobban megértsük hatását és fontosságát a mindennapi életünkben.
Józsa Márta | |
Született | 1962. január 26. (63 éves) Kolozsvár |
Állampolgársága | román |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Déry Tibor-díj (2011) |
Józsa Márta (Kolozsvár, 1962. január 26. –) író, szerkesztő.
1983-ig szülőföldjén élt. Első publikációi Erdélyben jelentek meg még középiskolás korában, majd az 1990-es évektől már Magyarországon közölték riportjait az országos napilapok, valamint folyóiratok (Népszabadság, Magyar Hírlap, Népszava, illetve Beszélő, Magyar Narancs, Élet és Irodalom). 1998 óta szépirodalmi írásai jelennek meg. 2000 óta az Ex Symposion szerkesztője. Prózái, tanulmányai, recenziói megjelentek a Beszélő, Ex Symposion, Élet Irodalom, Helikon, Holmi, Irodalmi Jelen, Jelenkor, Könyvjelző, Pro Philosophia, Replika, Üzenet és Vigilia című lapokban.
2020. szeptemberben a Szépírók Társasága alelnökének választotta meg egyéves időtartamra.[1]