A Jánosi Marcell jelentősége vitathatatlan a mai társadalomban. A Jánosi Marcell évtizedek óta visszatérő téma a vitákban, kutatásokban és vitákban különböző területeken. Befolyása személyes, társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális vonatkozásoktól függ, befolyásolva az emberek mindennapi életükhöz való hozzáállását. A Jánosi Marcell akadémikusok, tudósok, véleményformálók és szakemberek figyelmének tárgya volt, és igyekeztek megérteni annak hatókörét és következményeit. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Jánosi Marcell jelentőségét és hatását a modern társadalomra.
Jánosi Marcell | |
Született | 1931. december 5. Budapest |
Elhunyt | 2011. július (79 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | gépészmérnök |
Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jánosi Marcell témájú médiaállományokat. | |
Jánosi Marcell (Budapest, 1931. december 5. – 2011. július) gépészmérnök, konstruktőr. A mikroflopi feltalálója. Az MCD típusú hajlékonylemezt a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG) fejlesztette ki. A BRG-nél és korábbi munkahelyein feltalálta az automatikus hidraulikus fröccsöntőgépet, és részt vett az első modern, háromsebességes orsós magnó, a Calypso megtervezésében, dolgozott az adattárolásra is alkalmas magnetofontechnikán is.
1954-ben a Műegyetem Gépészmérnöki Karán nappali tagozaton végzett, ahol 1951-től az egyetem matematika tanszékén óraadó demonstrátorként esti tagozatos egyetemi hallgatókat oktatott. 1954-től a Telefongyár technológia fejlesztési osztályán dolgozott, 1955-ben a Kohó- és Gépipari Minisztériumban a Híradástechnikai Igazgatóságon csoportvezető mérnökként új technológiai eljárások célkitűzéseivel és bevezetésével foglalkozott. 1957-ben a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) főtechnológusa lett. Közben különböző tervezéseket vállalt; felépített egy saját tervezésű automatákkal berendezett gyémánt fúrására szolgáló üzemet, ahol dróthúzáshoz alkalmazott gyémántokat készítettek 10-15 mikron furattal.
1960-ban a BRG-ben főkonstruktőr lett, ahol magnótechnikával kezdett foglalkozni. Első munkája a Calypso magnetofon volt. Tevékenysége során kb. 30-féle típust terveztek kb. 150 milliárd forint termelési értékben. 1965-ben fejezte be levelezőn a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet. 1975-ben Állami Díjat kapott.
1970-től számítástechnikával kezdett foglalkozni. Irányította a lyukszalagos gépek kiváltására az SLK-4 típusú kazettás adatrögzítő, az EC 9006-os kazetta-mágnesszalag konverter, a MCD típusú mikroflopi, ABC 80 típusú svéd PC-hez kazettás adattároló, MC 3810 típusú adattároló (Commodore, Sinclair, Atari, Acorn PC-khez) Fokgyem plotter gyártását. Mindezen számítástechnikai termékek összértéke kb. 3 milliárd Ft volt.
Alkotásai közül kiemelkedik az MCD típusú mikroflopi, a 3,0 hüvelykes, úgynevezett kazettás flopi. Jánosi Marcell szabadalmat nyújtott be egy új adattárolóra, az úgynevezett „kazettás lemezre”, vagy ahogy akkoriban nevezte, a „hajlékony merevlemezre”. A találmány nagyszerű volt: egy olyan merevlemezről volt ugyanis szó, amelyet ki lehetett venni a számítógépből, bárhová magával vihette a felhasználó, és természetesen más gépekbe is illeszthető volt. Amikor a szabadalmi idő lejárt, Jánosi nem hosszabbította meg azt. Ezért bárki felhasználhatta találmányát. Elsőként az amerikai IBM érdeklődött a flopi után, és később készítettek egy, a Jánosiénál nagyobbat, 8 hüvelykest. A japánok is kíváncsiak voltak rá, majd el is készítették a Jánosiéra leginkább hasonlító flopit.
A magyar hardveripar Rubik Ernőjének nevezett Jánosi Marcell a korát évtizedekkel megelőző, 3 hüvelykes flopilemezzel örökre beírta magát a számítógépes perifériák történelmébe.