Istár-kapu

A ma bemutatott cikkünkben a Istár-kapu témával foglalkozunk, amely téma a történelem során sok ember érdeklődését felkeltette. A Istár-kapu egy összetett és lenyűgöző téma, amely a szempontok széles skáláját fedi le, és hatással van a társadalom különböző területeire. Az évek során a Istár-kapu számos tanulmány, vita és vita tárgya volt, ami hozzájárult a témával kapcsolatos ismereteink gazdagításához. Ebben a cikkben a Istár-kapu-hez kapcsolódó különböző aspektusok feltárását javasoljuk, annak eredetétől a mai hatásig, átfogó látásmódot és változatos perspektívákat kínálva, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy elmélyüljön ebben az izgalmas témában.

Istár-kapu
Alapítás évei. e. 575
Ország Németország
Irak
TelepülésHilla
NévadóIstár
Elhelyezkedése
Istár-kapu (Irak)
Istár-kapu
Istár-kapu
Pozíció Irak térképén
é. sz. 32° 32′ 36″, k. h. 44° 25′ 20″32.543333°N 44.422222°EKoordináták: é. sz. 32° 32′ 36″, k. h. 44° 25′ 20″32.543333°N 44.422222°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Istár-kapu témájú médiaállományokat.

Az Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr. e. 605–562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az Eufrátesz partján feküdt, a mai Irak központi területén.

Az Istár-kapu 1930 óta a berlini Elő-ázsiai Múzeumban található, amely a Berlini Állami Múzeumok része és helyileg a Pergamon Múzeum déli épületszárnyának alagsorában és földszintjén található. II. Nabú-kudurri-uszur idejében Babilonban geometrikus Marduk-szentély épült, a zikkurat (Bábel tornya) lépcsőzetesen emelkedett a magasba, itt voltak a híres függőkertek és a káprázatos királyi palota. Az erődített városfalon nyíló északi kaputól, az Istár-kaputól vezetett a felvonulási útvonal a szent kerület felé, melynek belső falait bikákkal és a babilóniai mitológia fő istenségének egyik alakjával, a mushussu oroszlánhoz hasonló domborműveivel díszített színes kerámiatégla borítja. Bár összesen öt városkapu létezett (az Istár-kapu mellett, még a Marduk-kapu, a Zababa-kapu, az Urasch-kapu és egy ismeretlen nevű a déli városfalban) az Istár-kapu volt a legmonumentálisabb és legdíszesebb.


Források

  • Liane Jakob-Rost, Evelyn Klengel-Brandt, Joachim Marzahn, Ralf-B. Wartke: Das Vorderasiatische Museum. Verlag Philipp von Zabern, 1992. ISBN 3-8053-1325-X
  • Beate Salje (Szerk.):Vorderasiatisches Museum. Verlag Philipp von Zabern, 2001. ISBN 3-8053-2778-1
  • Lutz Martin: Das Ischtar-Tor von Babylon. In: Vorderasiatisches Museum Berlin. Geschichte und Geschichten zum hundertjährigen Bestehen. Berlin 2000, 23–24. oldal
  • Rácz Róbert: Berlin, Budapest 2005, ISBN 963-86520-2-0

További információk