Ebben a cikkben a Idegen tulajdonnévi eredetű, magyar írásmód szerinti írású, köznevesült jövevényszavak listája témával foglalkozunk, amely ma nagyon fontos téma. A Idegen tulajdonnévi eredetű, magyar írásmód szerinti írású, köznevesült jövevényszavak listája egy olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, a politikától a tudományig. Fontos ennek a kérdésnek az alapos elemzése, hiszen jelentős hatással van a társadalomra és mindennapi életünkre. Ebben a cikkben a Idegen tulajdonnévi eredetű, magyar írásmód szerinti írású, köznevesült jövevényszavak listája-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történelmi eredetétől a modern világra gyakorolt hatásaiig. Reméljük, hogy ez a cikk rávilágít a Idegen tulajdonnévi eredetű, magyar írásmód szerinti írású, köznevesült jövevényszavak listája-re, és hozzájárul ennek a nagyon releváns témának a megértéséhez.
Ez a lista olyan jövevényszavakat tartalmaz, amelyek idegen tulajdonnevekből erednek, és a magyar írásmód szerinti írással köznevesültek magyarul.
A latin írású nyelvekből jövő tulajdonnevek sokszor eredeti formájukban maradnak meg magyarul, legyen szó személynevekről, földrajzi nevekről vagy olykor márkanevekről (például William Shakespeare, Johann Wolfgang von Goethe; Marseille, Sevilla; Peugeot). Ezekhez köznévi utótag is járulhat, például Celsius-fok, Nobel-díj, Parkinson-kór. Más tulajdonneveknél azonban a magyar írásmód használatos (például Koppenhága, Párizs, Kolumbia).
Mindkét formánál előfordul, hogy köznevesülnek (l. AkH.12 201.): ilyenkor megmaradhat az eredeti alak, például newton, becquerel, kelvin mint mértékegység, néha lerövidülve: farad Faraday nevéből, vagy képzővel, ill. utótaggal ellátva: lutheránus, pullmankocsi, wertheimkassza. Máskor azonban magyaros írásmódra térünk át: ezeket sorolja fel a táblázat.
Természetesen nemcsak tulajdonnevekből keletkezhetnek köznevek, hanem eleve köznévként is elterjedhetnek, és beléphetnek a magyar nyelvbe. Némelyek megőrzik idegenes írásmódjukat (például camembert – az azonos írásképű francia helység nevéből), mások nem (például rokfort – szintén francia helységnévből - Roquefort-sur-Soulzon).
A jövevényszóvá válás biztos ismertetőjele, ha a szokványos átírási formától eltérően, kiejtés szerint írjuk a szavakat. Ebben a táblázatban csak olyan szavak szerepelnek, ahol a köznevesült alak láthatóan eltér az eredeti írásmódtól.
azonos alakúak az eredetivel:
eleve magyar írásmód szerinti alakból:
Számos esetben előfordul, hogy egyes szavak eredetileg egy adott termék márkanevei vagy egy adott cég/vállalat nevei voltak, de köznéviesültek és már termékek és tárgyak egész csoportját jelölik általánosságban.
A vegyi elemeknél minden esetben a magyaros írásmódot használjuk (l. alább), kivéve azokat a neveket, amelyeknél az átlagos magyar olvasó számára is teljesen egyértelmű a kiejtés (például einsteinium, darmstadtium, meitnérium). Mint a latin írású nyelvekből átvett szavaknál általában, az x és a ch megmarad (például oxigén, xenon, technécium), de a w nem (volfrám).
Átmeneti eseteknek tekinthetők azok a szavak, amelyek ugyan megőrizték idegenes írásmódjukat, de eredeti kiejtésüktől eltérő módon ejtjük őket, például bauxit (Les-Baux helység nevéből, itt kiejtve az -et).