Ialomița-lápja

Ebben a cikkben a Ialomița-lápja lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a jelenlegi evolúcióig, számos aspektusán és különböző kontextusokban történő alkalmazásán keresztül egy részletes utazásba merülünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben megértsük annak jelentőségét és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. A Ialomița-lápja egy olyan téma, amely az idők során sokak érdeklődését felkeltette, és ebben a cikkben feltárjuk a legrelevánsabb aspektusait, felfedezzük lehetséges jövőbeli vonatkozásait, és elemezzük relevanciáját a mai világban. Nem számít, hogy szakértő vagy a témában, vagy csak most kezd elmélyülni benne, ez a cikk értékes információkkal szolgál, és felkéri Önt, hogy mélyebben elmélyüljön a Ialomița-lápja izgalmas univerzumában.

Ialomiţa-lápja (Balta Ialomiței)
Közigazgatás
Ország Románia
MegyékIalomița és Călărași megye
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
FekvéseDuna
Terület831,3 km²
Hosszúság94 km
Szélesség4-12,5 km
Tengerszint feletti magasság10-17 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ialomiţa-lápja (Románia)
Ialomiţa-lápja
Ialomiţa-lápja
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 30′ 10″, k. h. 27° 59′ 43″44.502778°N 27.995278°EKoordináták: é. sz. 44° 30′ 10″, k. h. 27° 59′ 43″44.502778°N 27.995278°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ialomiţa-lápja témájú médiaállományokat.

Ialomiţa-lápja (románul: Balta Ialomiței), régebbi nevén Borceai-láp (Balta Borcea) Románia legnagyobb szigete. A Román-alföldön, a Duna alsó szakaszán helyezkedik el, területén Ialomița és Călărași megyék osztoznak. A Duna Călărași közelében két ága szakad, a nyugati Borceai- és a keleti Ostrovi-ágra (más néven Öreg-Duna), melyek Giurgeni közelében ismét egyesülnek. Ezen dunai ágak között jött létre Ialomiţa-lápja.

Földrajzi adatok

A sziget területe 831,3 km². Hosszúsága Călărași és Hârșova között eléri a 94 kilométert, míg legnagyobb szélessége több mint 12 kilométer. Tengerszint feletti magassága 10 és 17 méter között váltakozik.

A „láp” elnevezés azzal magyarázható, hogy egykor ezt az ingoványos területet számos mocsár, , holtág és kisebb, ártéri erdőkkel borított, száraz terület alkotta. Az 1960-as években egy nagyszabású kommunista agrárreform keretein belül a lápvidék jelentős részét lecsapolták, az alacsonyabb területeken védőgátakat építettek, hogy ezzel mezőgazdasági művelésre alkalmassá tegyék a vidéket. Cernavodă közelében eredeti formájukban meghagytak két ártéri erdőt, a Caiafele- és a Moroiu-erdőket, melyek területe jelenleg természetvédelmi rezervátum és Romániában unikumnak számítanak.

A szigeten napjainkban főleg kukoricát és cukorrépát termesztenek, továbbá jelentős a szarvasmarha-tenyésztés.

Település nem található rajta, így állandó lakossága nincs.

A szigeten halad keresztül az A2-es autópálya

Külső hivatkozások