A jelenlegi kontextusban a II. Harald dán király a társadalom nagy érdeklődésére számot tartó releváns témává vált. Az idő múlásával a II. Harald dán király jelentősége megnőtt, és nagy hatást váltott ki különböző területeken, a politikától a technológiáig. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy teljes mértékben feltárjuk a II. Harald dán király minden dimenzióját és hatását modern világunkban. Ebben a cikkben elmélyülünk a II. Harald dán király elemzésében és tanulmányozásában, kitérve annak eredetére, fejlődésére és a különböző ágazatokra gyakorolt hatására. Továbbá átgondoljuk, hogy a II. Harald dán király milyen jövőbeli következményekkel járhat a társadalomra, és hogyan lehet ezeket a legjobban kezelni.
II. Harald | |
![]() | |
Dánia királya | |
Uralkodási ideje | |
1014 – 1018 | |
Elődje | I. Svend |
Utódja | II. Knut |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Jelling-ház |
Született | 989 |
Elhunyt | 1018 (29 évesen) |
Édesapja | I. Svend |
Édesanyja | Gunhild[2] |
Testvére(i) |
|
Házastársa | nem nősült meg[1] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz II. Harald témájú médiaállományokat. | |
II. Harald Svensson vagy Harald Svend[3] (989[1][4] – 1018[5]) Dánia királya volt 1014 és 1018 közt.
I. Svend király és Gunhilda fiaként[6] az ország régense volt, amikor apja II. Æthelred angol király ellen harcolt. Meg is hódította Angliát, de hetekkel később (1014. február 3-án) meghalt, és így Harald lett a király.[7] Életéről keveset tudunk,[8] korai halála után testvére, II. (Nagy) Knut követte a trónon.[7]
Előző uralkodó: I. Svend |
Következő uralkodó: II. Knut |