I. Grimoald

Napjainkban a I. Grimoald a világ számos embere számára nagyon fontos és érdekes téma lett. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, akár a tudományos területen betöltött fontossága miatt, a I. Grimoald emberek millióinak figyelmét ragadta meg. A I. Grimoald eredetétől jelenlegi fejlődéséig különböző területeken tanulmányozás és vita tárgya volt, és mindenféle véleményt és elemzést generált. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a I. Grimoald különböző aspektusait és relevanciáját a jelenlegi kontextusban, annak érdekében, hogy megértsük hatását és jelentését a modern társadalomban.

I. Grimoald
Austrasia majordomusa
Uralkodási ideje
640 – 657
Koronázása
640
ElődjePipin
UtódjaWulfoald
Életrajzi adatok
UralkodóházKaroling-ház
Született615-616 között
nem ismert
Elhunyt657-662 között
Párizs
ÉdesapjaPipin
ÉdesanyjaItta
Testvére(i)
Házastársanem ismert
GyermekeiChildebert, Wulfetrudis
A Karoling-ház uralkodói
Pipinidák
Arnulfingok
Karolingok
A verduni szerződés (843) után
Sablon:Karolingok

Grimoald (615 körül – 657 körül) frank nemesúr, Austrasia királyság majordomusa 640-től 657-ig.

Élete

I. Pipin és Itta fia. Apja az austrasiai királyság majordomusa lett I. Dagobert halála után. 640-ben Grimoald örökölte a címet[1] Azonban a cím öröklését vitatta a király, III. Sigebert korábbi gyámja, Ottó[2] Ebben az időszakban lázadt fel a király ellen Radulf türingiai herceg is. Grimoald részt vett a hadjáratban, amely katasztrofális véget ért, de megmentette a király életét és közeli bizalmasa lett.

650-ben Ottót elfogta és megölte Lothár alamann gróf,[3] ezzel elhárult Grimoald elől az utolsó akadály is. Rábeszélte a gyermektelen királyt, hogy fogadja örökbe fiát, Childebertet és nevezze ki a trón örökösének. Azonban nemsokára, 652-56 körül Sigebertnek fia született, a későbbi II. Dagobert,[4] akit Sigebert 656-os halála után Grimoald egy kolostorba száműzött és a trónra saját fiát ültette. Mivel beleavatkozott a Merovingok trónöröklésébe, a szomszédos Neustria királya, II. Klodvig elfogatta, megkínoztatta és Párizsban lefejeztette.

Családja és leszármazottai

Felesége neve nem ismert. A házasságból két gyermek született:

  • Childebert (? - 662). A király halála után Grimoald megpróbálta Childebertet ültetni Austrasia trónjára és ennek érdekében eltávolíttatta Dagobertet, a király fiát.[5] Egyes vélemények szerint igazából Sigebert fia volt, akit Grimoald fogadott örökbe,[6] mivel Grimoald halála után is tovább uralkodott.
  • Wulfetrudis (639/40 - 669. november 23., Nivelles).[7] A nagyanyja által alapított nivelles-i kolostor főnökasszonya 658-tól.

Források

  • Európa ezer éve: A középkor. Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris, 2004. ISBN 963-389-820-X
  • Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán elérhető

Jegyzetek

  1. ↑ A Liber Historiæ Francorum jegyzi fel, hogy "Grimoaldo filius eius " lett a maior domus 640-ben. Liber Historiæ Francorum 43, MGH SS rer Merov II, pp. 315-6.
  2. ↑ "Otto quidam filius Urones domestici"
  3. ↑ "Leuthario duci Alamannorum", Fredegarii et aliorum Chronic. Vitæ, IV, 86 and 88, MGH SS rer Merov II, pp. 164 and 165.
  4. ↑ A Liber Historiæ Francorum nevezi meg Dagobertet, mint Sigebert fiát ("filium eius parvolum…Daygobertum"), amikor feljegyzi, hogy Grimoald száműzte egy kolostorba. Liber Historiæ Francorum 43, MGH SS rer Merov II, p. 316.
  5. ↑ Liber Historiæ Francorum 43, MGH SS rer Merov II, p. 316.
  6. ↑ Ld. Settipani, C. and Kerrebrouck, P. van (1993) La préhistoire des Capétiens 481-987, 1ère partie, Mérovingiens, Carolingiens et Robertiens (Villeneuve d'Ascq), pp. 106-8.
  7. ↑ A Vita Geretrudis jegyzi fel "sacra puella Vulfetrudis…ex antiquo Francorum genere" üldöztetését, de igazából leszármazása nem tisztázott. Vita Sanctæ Geretrudis 6, MGH SS rer Merov II, p. 460.