A ma bemutatott cikkünkben a Keleti Frank Királyság lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai relevanciájáig elmerülünk egy körutazásban, amely bemutatja mindazokat a releváns szempontokat, amelyek a Keleti Frank Királyság-et minden típusú ember érdeklődésére számot tartó témává teszik. Elemezni fogjuk a társadalomra gyakorolt hatását, időbeli alakulását és a Keleti Frank Királyság különböző nézőpontjait. Előzetes tudásának szintjétől függetlenül ez a cikk átfogó és gazdagító képet ad a Keleti Frank Királyság-ről, azzal a céllal, hogy elmélyüljön annak jelentésében és relevanciájában a mai világban.
Keleti Frank Királyság | |
Francia orientalis 843 – 962 | |
![]() | |
Az államalakulatot a térképen zöld szín jelzi | |
Általános adatok | |
Fővárosa | Aachen |
Hivatalos nyelvek | latin |
Vallás | katolicizmus |
Kormányzat | |
Államforma | monarchia |
Dinasztia | Karoling-ház, Liudolf-ház |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti Frank Királyság témájú médiaállományokat. |
A Keleti Frank Királyság Német Lajos királysága volt a Verduni szerződés után. Egyike volt a felbomló Frank Birodalom három utódállamának, a Középső Frank Királyság és a Nyugati Frank Királyság mellett. Ez a képződmény a Német-római Birodalom és a mai Németország előképe a korai középkorban. Úgy is ismert, mint Francia Orientalis. Felemelkedése egybeesik a Szász-ház és a Szálifrank-dinasztia felemelkedésével. Fennállása 843-tól I. Madarász Henrik 919-es megkoronázásáig tartott. Ezt követte I. (Nagy) Ottó 962-es megkoronázásával a Német-római Birodalom létrejötte, amely egy évezreddel később, 1806-ban bomlott fel.
A Kelet Frank Királyság négy hercegségre oszlott: Svábföld (Alemannia), Frankföld, Szászföld és Bajorország. (Ami magában foglalta Morvaországot és Karintiát.) II. Lothár 869-es halálával megszerezte Lotaringia keleti felét is.
Ez a felosztás folytatódott 1268-ig a Hohenstauf-dinasztia kihalásáig.
A 10. századtól a Keleti Frank Királyság úgy vált ismertté mint regnum Teutonicum („Teuton Királyság” vagy „Német Királyság”).