I. Alfonz asztúriai király

Mára a I. Alfonz asztúriai király a széles közönség számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a történelmi kontextusban való relevanciája, akár a kulturális szférára gyakorolt ​​hatása miatt, a I. Alfonz asztúriai király olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Az évek során heves vitákat váltott ki, sokak kíváncsiságát táplálta, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt. Ebben a cikkben a I. Alfonz asztúriai király-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét, következményeit és időbeli alakulását. Kétségtelen, hogy a I. Alfonz asztúriai király olyan téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket, ezért reméljük, hogy ez az olvasmány minden olvasónk számára érdekes és gazdagító lesz.

I. Alfonz
I. Alfonz szobra Madridban
I. Alfonz szobra Madridban
Asztúria király
Uralkodási ideje
739 – 757
ElődjeFavila
UtódjaI. Fruela
Életrajzi adatok
UralkodóházKantábriai-ház
Született693
Duchy of Cantabria[1]
Elhunyt757
Cangas, Galicia
NyughelyeSanta Cueva de Covadonga
ÉdesapjaKantábriai Péter
Édesanyjanem ismert
Testvére(i)Fruela of Cantabria
HázastársaErmesinda
GyermekeiI. Fruela
Vimarano
Andosia
Mauregato (fattyú)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Alfonz témájú médiaállományokat.

I. (Katolikus) Alfonz (spanyolul: Alfonso el Católico), (Duchy of Cantabria, 705 – Cangas de Onís, 757) Asztúria királya (739–757), a Kantábriai-házból származó első asztúriai uralkodó.

Származása

Apja, Péter, Kantábria hercege volt; a dinasztia erről kapta a nevét. A hagyomány a király ősei között tartotta számon Leovigild és I. Rekkared vizigót királyokat, a Kantábriai-ház azonban gót eredete ellenére már spanyol dinasztia volt.

I. Alfonz a legendás Pelayo asztúriai király (718–737) és felesége, Gaudiosa leányát, Ermesindát vette feleségül. Pelayo utóda, Favila, akit vadászat során egy medve széttépett, fiúgyermeket nem hagyott maga után, így kétéves uralkodása után I. Alfonz lett Asztúria királya.

Hadjáratai

I. Alfonz jelentős uralkodó volt, sikeresen harcolt a mórok ellen, kiterjesztette a kis keresztény királyság határait. Kihasználva a berber felkelést (740–742) bekebelezte Galiciát. Hadjárataival egészen a dél-asztúriai hegyekig eljutott, de mivel nem volt elég embere, nem tudta tartós ellenőrzése alá vonni az Asztúria és a muszlim területek közötti síkságot, amely ebben az időszakban csaknem néptelen volt. Vannak, akik őt tartják az Asztúriai Királyság tényleges megalapítójának.

742–743-ban kelet felé terjesztette ki a királyság határait, kisebb területeket hódítva el az araboktól a baszkok lakta területek általuk uralt délnyugati határvidékén (ami jelenleg Kasztília, La Rioja, Álava és Nyugat-Navarra határvidéke). Feldúlta és kifosztotta az Ebro és a Duero közötti földeket (lehet, hogy még a Zadorra partján elterülő Iruña-Veleiát is).[2]

Utódlása

Utóda, elsőszülött fia, a despotikus uralma miatt meggyilkolt I. (Kegyetlen) Fruela 757-től 768-ig uralkodott úgy, hogy 767-ben egy belviszályban személyesen ölte meg öccsét öccsét, Vímaranót. I. Alfonz lányának, Adosindának a férje, Silo 774-től 783-ig volt Asztúria királya, I. Alfonz házasságon kívül, feltehetően egy mór rabszolganőtől született fia, Mauregato pedig 783-tól 788-ig.

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.boe.es/biblioteca_juridica/abrir_pdf.php?id=PUB-DH-2021-233
  2. ↑ VASCONIA, Independent with Aquitaine (660-769)

Források

  • Antonio C. Floriano: Cronologia y genealogia de los reyes de Asturias, Archívum, Tomo VI., 1956.
  • Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968-1969.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en Espana (Anos 364-1994), Vigo, 1994.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
  • Uralkodók és dinasztiák (Magyar Világ Kiadó, 2001.)
  • http://www.homar.org/genealog/
  • https://web.archive.org/web/20080202123946/http://www.genealogie-mittelalter.de/
Előd:
Favila 		Asztúria királya

739 – 757

Utód:
I. Kegyetlen Fruela