Huszár Mátyás
Ebben a cikkben elmélyülünk a Huszár Mátyás lenyűgöző világában, feltárjuk annak számos oldalát, és felfedezzük az élet különböző területeire gyakorolt hatását. A kortárs társadalomra gyakorolt hatásától a történelemben betöltött relevanciájáig, a populáris kultúrára gyakorolt hatásain és az akadémiai területen betöltött jelentőségén keresztül a Huszár Mátyás rányomta bélyegét az emberi lét számos vonatkozására. Ezeken az oldalakon végig elemezzük eredetét, fejlődését és jövőbeli lehetőségeit, megfejtve titkait, és teljes és gazdagító víziót nyújtunk a Huszár Mátyás-ről. Készüljön fel egy felfedező és tudású utazásra ezzel az izgalmas témával kapcsolatban.
| Huszár Mátyás | |
| Született | 1778 Kisheresztény |
| Elhunyt | 1843. március 10. (64-65 évesen)[1] Nagyvárad |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Institutum Geometricum (–1804) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Huszár Mátyás témájú médiaállományokat. | |
Huszár Mátyás (Kisheresztény, 1778. – Nagyvárad, 1843. március 10.) vízépítő mérnök, geodéta, táblabíró.
Életpályája
1778-ban született Kisherestyénben. Diplomáját a pesti egyetem mérnöki szakán, az Institutum Geometricumban szerezte. 1802-ben az Esterházy család tatai birtokán dolgozott, 1806-tól 1808-ig Szatmárnémeti hites mérnöke volt, majd 1818-ban a Körös-szabályozás igazgató mérnöke lett Nagyváradon. 1823-ban a Duna felvételéhez rendelték ki igazgató-mérnöki beosztásban. Lejtmérési munkálatait Bogovich Károllyal és Holecz Andrással úgy egyeztette, a Hortobágyon és a Veresnádon át egységes szintezési hálózatot hoztak létre Nagyszőlőstől Szegedig. 1824-ben hajózási felügyelő.
Nagyváradon hunyt el 65 évesen, 1843. március 10-én.
Munkássága
- Elkészítette a Tiszántúl folyó-szabályozásának tervét.
- Elsőnek térképezte fel a Dunát, a Marost, a Tiszát és a Körösöket.
- Szintező műszert tervezett állványzattal és mikrométeres csavarral.
- Kezdeményezésére vezették be a tízes számrendszert a szintezőléceken s általában a geodéziai gyakorlatban
Emlékezete
Nevét viseli Szegeden a Huszár Mátyás rakpart.
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06677.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Bendefy László: Huszár Mátyás háromszögelői munkássága (Geodézia és Kartográfia, 1955)
- Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon (Bp., 1958)
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában