Huaj-folyó
A Huaj-folyó világban végtelenül sok olyan szempont létezik, amelyek megérdemlik a feltárást és a megvitatást. Legyen szó a Huaj-folyó személyről, témáról, dátumról vagy bármilyen más fogalomról, relevanciája és életünkre gyakorolt hatása nyilvánvalóvá válik, ha mélyebben ásunk a jelentésében és következményeiben. A Huaj-folyó eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig nyomot hagyott a társadalomban, a kultúrában és a történelemben, vitákat, elmélkedéseket és elemzéseket generálva, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét. Ebben a cikkben elmélyülünk a Huaj-folyó világában, hogy felfedezzük annak számos oldalát, és többet megtudjunk a jelenlegi kontextusunk szerinti jelentéséről.
| Huaj-folyó | |
 | |
| 淮河 (Huai Ho ()) | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Kína, Honan, Anhuj, Csiangszu |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1110 km |
| Forrásszint | 379 m |
| Vízhozam | 1110 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 174000 km² |
| Forrás | Tungpej-hegy, Kína |
| Torkolat | Jangce |
 é. sz. 33° 13′ 11″, k. h. 118° 37′ 47″33.219722°N 118.629722°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Huaj-folyó témájú médiaállományokat. | |
A Huaj ()-folyó (kínai: 淮河; pinjin: Huái hé; magyaros átírás: Huai ho) Kína egyik fő folyója. Félúton található, az ország két legnagyobb folyója, a Sárga-folyó és a Jangce között,[1] és azokhoz hasonlóan szintén nyugatról kelet felé folyik. A Huaj ()-folyó nevezetes az áradásairól.
A Csinling ()-hegység (秦岭; Qínlǐng) és a Huaj ()-folyó által meghatározott vonal kettéosztja Kínát északi és déli részre, és hozzávetőlegesen megfelel Kínában a 0 Celsius fokos izotermának és a 800 mm izohiétának. Ugyanez a vonal jelentette az 1142-ben megállapított határvonalat az Északi Csin ()- és a Déli Szung ()-dinasztia között.
A Huaj ()-folyó 1110 km hosszú és a vízgyűjtőterülete 174 000 km2.[1]
Jegyzetek
- ↑ a b Huai River (2014). Hozzáférés ideje: 2014. október 31.
