Sárga-folyó

Ezúttal a Sárga-folyó lenyűgöző világát fedezzük fel. A Sárga-folyó eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt. Akár egy adott területen tett hozzájárulása, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, a Sárga-folyó kitörölhetetlen nyomot hagyott a világban. Ebben a cikkben a Sárga-folyó alapos és részletes elemzésébe fogunk belemerülni, feltárva annak számos oldalát, és új perspektívát kínálva a mai fontosságára. Készüljön fel, hogy felfedezzen mindent, amit a Sárga-folyó-ről tudni lehet!

Sárga-folyó
Közigazgatás
Országok Kína
Földrajzi adatok
Hossz5464 km
Forrásszint1078 m
Vízhozam2571 m³/s
Vízgyűjtő terület752 000 km²
ForrásBajan Har-hegység, Csinghaj tartomány[1]
TorkolatCsendes-óceán, Pohaj-tenger
Elhelyezkedése
Térkép
A Sárga-folyó vízgyűjtő területe
A Sárga-folyó vízgyűjtő területe
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga-folyó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Sárga-folyó (tradicionális kínai: 黃河; egyszerűsített kínai írás: 黄河; pinjin: Huáng Hé, Hallgat hallgat; magyaros: Huangho; időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) a világ hetedik és Kína második leghosszabb folyója, 5464 km hosszú, a Tibet melletti Csinghaj tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik. A globális felmelegedés miatt olvadásnak indult jégmezők miatt (a Halong-gleccser 17%-a elolvadt) a folyó egyes szakaszait kiszáradás veszélyezteti.

Cholnoky Jenő magyar földrajztudós a 19. század legvégén két évet töltött a Sárga-folyó és a Jangce tanulmányozásával.

Leírása

A Kínai-alföldön (华北平原, Huábĕi píngyuán, Huapej pingjüan) átfolyva a Pohaj-tengerbe ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a Jangce vízhozamának. A viszonylag kiszámítható Jangcével szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-Kína löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre tovább kell magasítani.

Története

A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államok, melyeket részben talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre. A kínai feljegyzések szerint i. e. 602-től a 20. század végéig a Sárga-folyón 1573 alkalommal történt jelentős gátszakadás, és ezek nyomán 26-szor a folyó medre is áthelyeződött. Az idők során a legészakibb torkolata a mai Pohaj-tenger északi partján volt, a legdélibb pedig onnan 800 kilométerre, ott, ahol ma a Huaj-folyó ömlik a Kelet-kínai-tengerbe.[2] Az 1887-es áradásnak 900 000 és 2 000 000 közötti, az 1931-es áradásnak 1 000 000 és 4 000 000 közötti áldozata volt.[3] A második kínai–japán háború részeként a Csang Kaj-sek vezette nacionalista csapatok 1938-ban a gátak megnyitásával idézték elő a folyó áradását, aminek az áldozatai számát 500 000 és 900 000 közé teszik.[4]

A folyót csak 1947-ben vezették vissza - egyébként 1851 óta létező - mai medrébe, ahonnan több nagyváros, így Tencsin és Csingtao vízellátását is biztosítani lehet csatornákon keresztül.[2]

A Sárga-folyó mellékfolyói

A folyó különböző pontjai

Jegyzetek

  1. Huang He | river, China”, Encyclopedia Britannica (Hozzáférés: 2018. június 11.) (angol nyelvű) 
  2. a b Ázsiaföldr 157. o.
  3. http://internationalrivers.org/files/Deluge2007_full.pdf Archiválva 2008. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben International Rivers Report, "Before the Deluge" 2007]
  4. Diana Lary: The Waters Covered the Earth: China's War-Induced Natural Disaster, in Mark Selden and Alvin Y. So, ed., War and State Terrorism: The United States, Japan, and the Asia-Pacific in the Long Twentieth Century (Rowman & Littlefield, 2004): 143-170.

Források

  • Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215  

További információk