Horinka Richárd

Ebben a cikkben a Horinka Richárd-et fogjuk felfedezni, egy lenyűgöző témát, amely minden korosztálytól és történelmi kontextustól függetlenül lekötötte az emberek figyelmét. A _Var1 heves vita tárgya volt, és befolyásolta azt, ahogyan megértjük a minket körülvevő világot. Átfogó elemzéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Horinka Richárd különböző aspektusait, és megvizsgáljuk a társadalomra gyakorolt ​​hatását. A Horinka Richárd a keletkezésétől a mai fejlődéséig döntő szerepet játszott kulturális, társadalmi és gazdasági környezetünk alakításában. Olvasson tovább, és fedezzen fel mindent, amit tudnia kell a Horinka Richárd-ről és annak relevanciájáról a mai világban.

Horinka Richárd
Született1846. február 1.
Tiszacsege[1]
Elhunyt1898. március 14.
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásamagyar királyi adóhivatali pénztárnok

Horinka Richárd (Cserepesi puszta, Szabolcs megye, 1846. február 1. (keresztelés) – Komárom, 1898. március 14.)[2] magyar királyi adóhivatali pénztárnok, Horinka Imre testvérbátyja.

Élete

A főreáliskolát Pozsonyban 1868-ban, a gimnáziumot ugyanott 1869-ben végezte és a jogakadémiára mint magántanuló, két évig iratkozott be; azonban kedvezőtlen anyagi helyzeténél fogva azt nem fejezhette be, hanem a pozsonyi magyar királyi pénzügyigazgatóságnál mint pénzügyi gyakorló, később mint segédtiszt, tiszt, ellenőr és pénztárnok Chinorán, Nyitrán, Malackán, 1877-től[3] Szenicen és 1887-től[4] Komáromban működött. Betegeskedése miatt, saját kérelmére 1893. április 1-jén ideiglenesen nyugdíjazták. Ezen szolgálati idő alatt 1869-ben pénzügy-gyakorlói vizsgát tett Pozsonyban, 1870-ben pénztári főtisztit Nyitrán, 1879-ben adófelügyelői szakvizsgát Pozsonyban és 1888-ban községi jegyzőit Komárom megye törvényhatósága előtt. 1898-ban hunyt el gyomorrákban. Felesége Maczek Amália volt.

Cikkeket írt a Pozsonyvidéki Lapokba és a Magyar Tisztviselőbe.

Művei

  • Segédszámító kulcs a városi és jegyzői hivatalok részére az 1875. évi XLVII. t.-cz. alapján kirovandó általános jövedelmi pótadóra nézve. Szenicz, 1876. okt. Győr és Pozsony.
  • Bélyeg- és jogilletéki szabályok betüsoros tára 1850. évtől 1892. deczember végeig terjedő időben megjelent törvény, rendelet és döntvényekre nézve, különös tekintettel a még érvényben levő tételekre... Budapest, 1893.

Jegyzetek

  1. ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2024. március 21.)
  2. ↑ Komáromi római katolikus egyházközség halotti anyakönyve 58/1898.
  3. ↑ Budapesti Közlöny, 1877. február 24. / 44. szám 1465. old.
  4. ↑ Pénzügyi Közlöny, 1887. július 5. / 25. szám, 609. old.

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.