Az alábbi cikkben a Hivatalos személy témáját széles és részletes perspektívából tárgyaljuk. A Hivatalos személy a mai társadalomban nagy jelentőségű téma, amely számos vitát és vitát váltott ki különböző területeken. Az elmúlt évtizedekben a Hivatalos személy kiemelt jelentőséget kapott, és a terület szakértői tanulmányok és kutatások tárgya volt. Ebben a cikkben a Hivatalos személy-hez kapcsolódó különféle szempontokat vizsgáljuk meg, például annak eredetét, fejlődését, a társadalomra gyakorolt hatását, valamint a kezelés lehetséges megoldásait vagy alternatíváit. Ezen túlmenően a Hivatalos személy különböző megközelítéseit és nézőpontjait elemzik annak érdekében, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk erről a ma annyira aktuális témáról.
A hivatalos személyek a mindenkori büntető jogszabályokban tételesen meghatározott kategóriákba tartozó személyek, akiket a törvény kiemelt védelemben kíván részesíteni,[1] ugyanakkor fokozott felelősséggel terheli.[2]
A hatályos szabályozás Magyarországon
A Btk. 459. § (1)-ének 11. pontja szabályozza a hivatalos személy és a 13. pontja a külföldi hivatalos személy fogalmát. A hivatalos személy egyes törvényi tényállásokban mint speciális passzív alany, vagy mint speciális elkövető szerepel, ezért fontos, hogy a Btk. pontosan meghatározza a fogalmát.
A hivatalos személy fogalma
- a köztársasági elnök
- az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő
- az alkotmánybíró
- a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a főispán
- a bíró, az ügyész és a választottbíró
- az alapvető jogok biztosa és helyettese
- a közjegyző és a közjegyzőhelyettes
- az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt
- a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja
- a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és az úszólétesítmény vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult
- az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, minisztériumnál, autonóm államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, önálló szabályozó szervnél, rendvédelmi szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, megyei intézményfenntartó központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik
- a választási bizottság tagja
A külföldi hivatalos személy fogalma
- a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy
- nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik
- nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, ideértve a külföldön megválasztott európai parlamenti képviselőt is
- a Magyarország területén, illetőleg állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik
Források
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek