Alkotmánybíróság
Mai cikkünkben a Alkotmánybíróság lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A kezdetektől a mai relevanciájáig a Alkotmánybíróság különböző területeken érdeklődés és vita tárgya volt. Sok szakértő szentelte idejét a Alkotmánybíróság tanulmányozására és elemzésére, aminek köszönhetően jobban megértjük annak fontosságát és életünkre gyakorolt hatását. Az évek során a Alkotmánybíróság fejlődött és alkalmazkodott a modern világ változó körülményeihez, új perspektívákat és megközelítéseket generálva tanulmányaiban. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Alkotmánybíróság minden oldalát, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az alkotmánybíróság olyan testület, illetve intézmény, amelynek elsődleges funkciója az alkotmánybíráskodás. Az alkotmánybíróságok nem részei a bírói hierarchiának.
Nincsen alkotmánybíróság azokban az országokban, ahol nincs alkotmánybíráskodás, illetve azokban az országokban, ahol az alkotmánybíráskodást a rendes bíróságok gyakorolják (például Amerikai Egyesült Államok).
Az alkotmánybíróságok felállításának gondolata Hans Kelsen nevéhez köthető, az első alkotmánybíróságot Ausztriában állították fel 1919-ben, amelynek Kelsen is tagja volt 1921-től a húszas évek végéig.
Kapcsolódó szócikkek
Források
További információk
