Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Hirnök József-et és annak jelentőségét a mai társadalomban. A Hirnök József már régóta érdekelt, és hatása a modern élet számos aspektusára kiterjed. Az évek során kiterjedt kutatások folytak a Hirnök József-en, ami jelentős ismeretanyagot eredményezett a témában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hirnök József kapcsán alkalmazott különböző szempontokat és megközelítéseket, valamint annak időbeli alakulását. Ezenkívül megvitatjuk a Hirnök József gyakorlati és elméleti vonatkozásait különböző területeken, a politikától a tudományon át a populáris kultúráig. Reméljük, hogy a cikk végére átfogó áttekintést adtunk a Hirnök József-ről, és jobban megértettük annak fontosságát a mai világban.
Hirnök József | |
![]() | |
Született | 1957. május 26.[1] Szentgotthárd[1] |
Elhunyt | 2024. február 12. (66 évesen)[1] Szombathely[1] |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | elnök (1990–2019, Magyarországi Szlovének Szövetsége) |
Iskolái |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hirnök József témájú médiaállományokat. | |
Hirnök József (szlovénül: Jože Hirnök) (Szentgotthárd, 1957. május 26. – Szombathely, 2024. február 12.) magyarországi szlovén politikus, szociológus, író, a Magyarországi Szlovénok Szövetségének elnöke (1990–2019).
Apai ágról magyar, anyai ágról szlovén származású volt.[2] Hazai szlovén közegben nőtt fel, gyerekkorát Szakonyfaluban töltötte, ahol az általános iskolát végezte.[2][3] Először szakmunkás végzettséget szerzett, mint gépi forgácsoló.[3] Az érettségi után a Szentgotthárdi Kulturális Központban helyezkedett el nemzetiségi előadóként[3] és a nemzetiségi csoportok munkájának koordinátoraként, aki a kétoldalú kapcsolatok építésében is szerepet játszott az akkor még Jugoszlávia részét képző Szlovéniával.[2]
1980-tól felsőfokú tanulmányokat is folytatott a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán (ma a Savaria Egyetem), párhuzamosan a ljubljanai egyetemen is tanult 1980 és 1986 között,[3] ahol is néprajzkutató és szociológia szakon szerzett diplomát.[2]
1990-ben társalapítója volt a Magyarországi Szlovénok Szövetségének, amelynek majdnem 30 évig volt elnöke.[2][3] Ugyancsak részt vett 1991-ben a Porabje c. nemzetiségi hetilap alapításában,[2][3] amelyben gyakran közölt cikkeket szlovén és vend nyelven is. Szintén kezdeményezésére jött létre a Radio Monošter nevű szlovén rádió Szentgotthárdon valamint a Szlovén Kulturális és Információs Központ,[2][3] amelynek székhelye a Lipa nevű hotelben van.[4]
1991. június 26-án, egy nappal Szlovénia függetlenségének kikiáltását követően jelen volt Ljubljanában, a függetlenségnapi ünnepségen.[3] Egyidejűleg nyílt levelet intézett az akkori magyar kormányhoz, amelyben kérte, hogy Magyarország ismerje el Szlovénia függetlenségét és ítélje el a jugoszláv katonai agressziót,[3] mely ugyancsak június 26-án érte az újdonsült országot.[5] Ez a levelet a muraszombati Murski Val rádióban is felolvasta.[3] Szervezésében a magyarországi szlovénok orvosi eszközöket és gyógyszereket vásároltak Szlovénia részére, továbbá Felsőszölnökön önkéntes véradás is zajlott, amit a battyánfalvai kórháznak juttattak el.[3]
Több kitüntetést is nyert a szlovén és magyar állam részéről. Társszerzője volt könyveknek és tanulmányoknak is.[2][3]
Hosszan tartó betegség után hunyt el a szombathelyi Markusovszky Kórházban. Temetésére Szentgotthárdon került sor 2024. február 23-án.