Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hipoklórossav hatását a jelenlegi környezetben. A Hipoklórossav már régóta vita és elemzés tárgya, és relevanciája a jelenlegi forgatókönyvben is érvényes. Az évek során a Hipoklórossav kulcsfontosságú szerepet játszott különböző területeken, a társadalomtól a gazdaságig, a kultúráig és a politikáig. Ezzel a cikkel a Hipoklórossav különböző aspektusaival kívánunk foglalkozni, megvizsgálva annak hatását és időbeli alakulását. A kezdetektől a jelenlegi helyzetig elemezzük, hogy a Hipoklórossav hogyan alakította és alakítja tovább világunkat helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.
Hipoklórossav | |||
![]() Hipoklórossav | |||
![]() Hipoklórossav | |||
| |||
IUPAC-név | klór(I)-sav | ||
Más nevek | hidrogén-hipoklorit hipoklórossav | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 7790-92-3 | ||
PubChem | 24341 | ||
ChemSpider | 22757 | ||
EINECS-szám | 232-232-5 | ||
DrugBank | DB14135 | ||
ChEBI | 24757 | ||
SMILES | OCl | ||
InChIKey | QWPPOHNGKGFGJK-UHFFFAOYSA-N | ||
Gmelin | 688 | ||
UNII | 712K4CDC10 | ||
ChEMBL | CHEMBL1616046 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | HClO | ||
Moláris tömeg | 52,46 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen (halvány sárgászöld) vizes oldatban | ||
Sűrűség | ? g/cm³, ? | ||
Olvadáspont | (? K) | ||
Forráspont | °C (? K) | ||
Oldhatóság (vízben) | oldható | ||
Savasság (pKa) | 7,497 | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | nincs besorolva | ||
Főbb veszélyek | oxidálószer | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon vegyületek | Cl2 Ca(OCl)2 | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A hipoklórossav a leggyengébb klór-oxosav. Benne a klóratom oxidációs száma +1. összegképlete: HOCl. Gyenge sav, sói a hipokloritok. A legkevésbé stabil a klór-oxosavak közül, csak híg vizes oldatban ismeretes. Bomlása során atomos állapotú oxigén keletkezik, a hipoklórossav erős oxidálószer. Fertőtlenítőszerként, fehérítőszerként és oxidálószerként használják.
A hipoklórossav a következő megfordítható reakcióban keletkezik:
Ha a reakcióban keletkező savakat bázis segítségével megkötjük, a reakció a felső nyíl irányába tolódik el, kloridok és hipokloritok keletkeznek. Ha viszont hipokloritok oldatához sósavat adunk, a reakció az alsó nyíl irányába tolódik el, klórgáz fejlődik.
A hipoklórossav gyenge sav, proton leadására képes. Vizes oldatban disszociál, hipokloritionok keletkeznek.
Sósav hatására bomlik. Ekkor az „Előállítása, keletkezése” részben szereplő reakció az alsó nyíl irányába tolódik el.
A hipoklórossav sói a hipokloritok. A hipokloritok a hipoklórossavhoz hasonlóan oxidálószerek, fehérítőszerként és fertőtlenítőszerként használják őket. Savak, de még a levegő szén-dioxidja hatására is bomlanak, hipoklórossav és klórgáz keletkezik. A keletkező klór és hipoklórossav miatt a hipokloritok szúrós szagúak.
Közismert vegyület a nátrium-hipoklorit, ami a következő reakcióban keletkezik:
A hipoklórossav származéka a klórmész is, ami nem egységes anyag. Kalcium-hidroxid és klórgáz reakciójában keletkezik:
Sav hatására a klórmészből klórgáz szabadul fel.
Nyilasi János: Szervetlen kémia