Hellenbach Gottfried
Napjainkban a Hellenbach Gottfried olyan téma, amely különös aktualitást kapott a társadalomban. Évek óta nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és a tudományt is. A Hellenbach Gottfried nagy hatással volt az emberek életére, hiedelmeire és tetteikre. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Hellenbach Gottfried-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak jelenlegi helyzetünkre gyakorolt hatását. A Hellenbach Gottfried eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és érdemes mélyrehatóan elemezni.
| Hellenbach Gottfried | |
| Született | Hellenbach Gottfried Miklós Lázár Dénes 1892. július 10.[1] Máriabeszterce[1] |
| Elhunyt | 1985. május 7. (92 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1914) |
Vitéz báró Hellenbach Gottfried dr., született: Hellenbach Gottfried Miklós Lázár Dénes (Máriabeszterce, Zágráb vármegye, 1892. július 10. – Budapest, 1985. május 7.) magyar földbirtokos, jogi doktor, országgyűlési képviselő.
Élete
1892-ben született báró Hellenbach Dénes és gróf Dessewffy Mária római katolikus szülők gyermekeként. Felsőfokú tanulmányait előbb a bécsi Theresianumban folytatta, majd a budapesti tudományegyetemen hallgatott jogot; ott szerzett jogi és államtudományi oklevelet is. Tanulmányai befejeztével bevonult katonának, de 1917-ben, mint hadnagy, olyan súlyosan sebesült meg, hogy a további harctéri szolgálatra alkalmatlanná vált. Katonai érdemeiért utóbb – 1925-ben – vitézzé avatták.
Leszerelését követően belügyminisztériumi állományba került, segédfogalmazói beosztásban, az őszirózsás forradalom kitörésekor azonban lemondott állásáról és a szüleinek az akkor már megszállt területeken fekvő birtokára ment. 1920-ban költözött vissza az anyaországba, amikor is kenderesi birtokán kezdett gazdálkodni. Hamarosan aktív részese lett Szolnok vármegye közéletének: beválasztották a megyei törvényhatósági bizottság tagjai közé, és egy egész sor térségi egyesületben vállalt tagságot, nagy részükben egyúttal valamilyen vezető tisztséget is.
Az országos politikai életbe 1934-ben kapcsolódott be, amikor a kunhegyesi választókerületben időközi országgyűlési választást kellett tartani, és a Nemzeti Egység Pártja jelöltjeként ő nyerte el a képviselői tisztséget. Mandátumát – azonos színekben – megerősítette az 1935. évi rendes országgyűlési választáson, majd pedig a következő alkalommal, 1939-ben is; utóbbi alkalommal mint a korábbi jelölő szervezetének kisebb átalakulásával és névváltozásával létrejött Magyar Élet Pártja jelöltjeként, ezúttal már a törökszentmiklósi választókerületben.
Magánélete
Felesége gróf Bolza Mária Klára Franciska Viktória volt, akivel 1918. augusztus 26-án kötött házasságot Szarvason.[2]
Jegyzetek
- ↑ a b c d Magyar főnemességi adattár. (Hozzáférés: 2023. október 21.)
- ↑ Szarvasi állami házassági anyakönyv 79/1918.
Források
- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 18.
- Hellenbach Gottfried oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. szeptember 23.
- Hellenbach Gottfried adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum online adatbázisában; hozzáférés: 2023. szeptember 23.
További információk
- Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. . Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- Keresztény magyar közéleti almanach. 4. köt. Délvidék. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1944.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.
- Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Szerk. Scheftsik György. Pécs, Kalotai László, 1935.