Helgoland

Helgoland
OrszágNémetország
Népesség
Teljes népesség1253 fő (2022. dec. 31.)
Terület4,21 km²
Tengerszint feletti magasság40 m
Legmagasabb pontPinneberg
Időzóna
Elhelyezkedése
Helgoland (Németország) Helgoland Helgoland Pozíció Németország térképén
é. sz. 54° 10′ 57″, k. h. 7° 53′ 07″54.1825, 7.885277777777854.182500°N 7.885278°EKoordináták: é. sz. 54° 10′ 57″, k. h. 7° 53′ 07″54.1825, 7.885277777777854.182500°N 7.885278°E
Helgoland weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Helgoland témájú médiaállományokat.

Helgoland (fríz nyelven Deät Lun, a.m. „Föld”, angolul régebben Heligoland) sziget az Északi-tengeren, Németország egyetlen igazi nyílt tengeri szigete. Két részből áll, a nagyobbik főszigetből, és a kisebbik, úgynevezett Dünéből. Rendszeres hajójáratok közlekednek Cuxhaven, Bremerhaven és Böse felé. Vámszabad területnek minősül, így nyaranta sok turista keresi fel.

Földrajza

A szigetek a Pinnenbergi kerülethez tartoznak, ami Schleswig-Holstein tartomány nyugati részén található. Fekvését tekintve 70 km-re délnyugatra terül el a német-dán határon fekvő Sylt szigetétől és 43 km-re nyugatra az Eiderstedt-félszigettől. Az Elba torkolatától 62 km, a Cuxhavennél lévő partok pedig csak 42 km messzeségben találhatóak.

A fősziget

A fősziget tulajdonképpen két részre osztható, a keleti egynegyed rész lapályos terület sűrű beépítettséggel, ahol a strand és a kikötő is elhelyezkedik. A nyugati, nagyobbik terület az Oberland, magyarul kb. Felvidéket jelent. Az alacsonyabb részt Unterlandnak, vagyis Alvidéknek hívják. A felvidéki részt éles határvonal választja el az alsótól, hirtelen szökken a magasba és délnyugaton éri el a csúcsot kb. 56 méterrel a tenger szintje felett. A felvidék meredek sziklafallal esik a tengerbe, ezért a nyugati részt sokkal többet támadják a hullámok, már csak az uralkodó nyugatias irányú szelek miatt. Az abszolút magasságrekordot azonban a szigettől különálló sziklaszirt, a Lange Anna (Hosszú Anna) tartja, amely 61,3 méter magas.

A Düne

A kisebbik sziget, a Düne (jelentése ugyanaz, mint magyarul: dűne) egy 1 km-re fekvő kicsiny strand- vagy homoksziget, amelyet egészen 1721-ig természetes földnyelv kapcsolt a főszigethez. Akkor ez viharban megsemmisült, azóta nem lehet száraz lábbal átkelni a két sziget között. A Dünén található a sziget repülőtere, kempingezőhely, valamint egy faházas falu is.

Éghajlata

A sziget éghajlati diagramja

Tipikusan óceáni éghajlat jellemzi, annak minden sajátosságával együtt. Sok eső, nem túl magas évi hőingás a két legfőbb ismérv, de van ezen kívül egy nagyon jó tulajdonsága az itteni levegőnek: mentes a pollentől, így kiváló üdülőhely az allergiásoknak.

A tél az egyik legenyhébb Németországban +2 °C-kal, ritka a –5 °C alatti hőmérséklet. Az Észak-Atlanti áramlás melegítő hatásának következtében a tenger 5 °C-os átlaghőmérsékletű még télen is, ami melegebb a hasonló szélességi körök átlagánál, soha nem fagy be. Kelet-északkeleti irányból betörhetnek az orosz sztyeppék felől hideg, illetve nyáron meleg szelek, ezáltal akár 10 °C-kal melegebb is előfordulhat, mint a tőle délkeletre fekvő, szárazföldi Hamburgban.

A köd gyakori vendég errefelé, főleg télen, és a tavasz is csak későn kezdődik, érzékelhetően csak májustól emelkedik a hőmérséklet. Nyáron a levegőé 20 °C fok fölé, a tengervízé a legmelegebb időszakban (augusztus) 16-17 °C-ig. Az ősz a legnedvesebb időszak, ezekben a hónapokban 15-20 napon át esik az eső. Az átlagos évi középhőmérséklet 9 °C körüli (ez az észak-magyarországi síksági területek átlaga), míg a csapadék 700mm körüli. Hó ritkán fordul elő.

Helgoland madártávlatból (1890 - 1900 között készült színezett litográfia).

Történelem

A szigetet a kora középkortól a frízek lakják. 1402 és 1714 között a schleswigi területekkel együtt Dánia fennhatósága alá került. 1814-ben a britek szerezték meg. Napóleon kontinentális zárlata idején Nagy-Britannia számára létfontosságú volt a jelentős csempészetet lebonyolító sziget. Helgolandot Németország a kelet-afrikai Zanzibár szigetéért kapta meg cserébe, a Helgoland–Zanzibár-egyezmény keretében. Az átadást megpecsételő kézfogásra 1890. augusztus 10-én került sor Sir Barkley angol kormányzó és a csónakból partra szálló II. Vilmos császár között. Az Elba torkolatában, stratégiai helyen fekvő szigetet az első és a második világháború idején valóságos erőddé építették ki. A hadiflotta bázisául szolgáló szigeten a sziklába hét emelet mélyen alakítottak ki bunkerrendszert. 1945. április 18-án közel ezer angol repülőgép emiatt bombázta le a szigetet. A háborút követően, a megszálló britek a lakosságot kitelepítették, majd két évvel a bombázás után 1947. április 18-án a sziklaüregeket berobbantották. Eredetileg az egész szigetet el akarták tüntetni a föld színéről, ezt azonban nem sikerült megvalósítani. Ezután 1952-ig a Brit Királyi Légierő gyakorlótérnek használta a szigetet, a lakosság csak ekkor térhetett vissza.

Politika

Helgoland a Düne felől nézve

Közlekedés

A szigeteket légi, illetve vízi úton lehet megközelíteni. A sziget nem része a Schengeni övezetnek.

Közúti közlekedés

A német közlekedési szabályok alapján tilos a gépjármű és a kerékpáros közlekedés.

Víziközlekedés

A turistaszezonban naponta több hajójárat, fürdőhajó és gyorsjáratú katamaránok is járnak a német északi-tengeri kikötőkből Helgolandra. Főleg Cuxhavenből, Wilhelmshavenből és Bösum szigete a fő kiindulópontok. A téli időszakban, főleg októbertől márciusig drasztikusan csökken a hajóforgalom, a fürdőhajók egyáltalán nem, a katamaránok nagy része nem jár. A mellékidőszakokban a hajókon nagyrészt csak a sziget lakói, illetve azok rokonai, ismerősei utaznak, ami télen egyébként is veszélyesebb. Normál hajóval Cuxhavenből az út 130 perc, gyorsabb járatú katamaránokkal vagy szárnyashajóval 70 perc.

Látnivalók

Madárvilág

Szulák, lummák és csüllők a sziklán A Hosszú Anna szikla

Tavasszal a sziget nyugati részén függőlegesen magasba emelkedő, vörös és fehér rétegekből álló homokkő falon sok ezer pár tengeri madár fészkel. A szorosan egymás mellett sorjázó fészkek többségét a sirályfélék közé tartozó csüllők és az alkafélék közé tartozó fekete-fehér tollazatú lummák lakják. Kisebb számban alka és északi sirályhojsza is költ a sziklaperemeken. Az utóbbi évtizedekben visszatelepedett a korábban kipusztult szula is. A sziklákon fészkelő madárfajok állományai a következőképpen alakultak az elmúlt években:

Faj 2002 2003 2004 2005 2006
sirályhojsza 100 116 92 121 102
szula 130 145 190 200 222
heringsirály 0 2 4 2 6
ezüstsirály 153 138 92 95 103
csüllő 7968 8449 7195 6514 6974
lumma 2212 1978 2388 2450 2655
alka 17 12 17 18 18
dankasirály 4 7 3 13 8

Az atlanti partvidék mentén zajló madárvonulásban a sziget jelentős forgalmat bonyolít le. Emiatt 1909-ben Helgolandon Hugo Weigold madárvártát alapított. A Felföld gyér bozótosaiban sok ezer énekesmadár keres menedéket, pihenőhelyet, ezt kihasználva tudják befogni és meggyűrűzni őket. A nagy tömegben vonuló gyakori fajok mellett kelet-ázsiai, szibériai ritkaságok is előfordulnak, ami azzal magyarázható, hogy egyes példányok rossz irányba indulnak el a telelőhelyükre vezető úton. A madárfogáshoz egy nagyméretű, tölcsérszerűen keskenyedő eszközt fejlesztettek ki, amelyet máshol is többnyire szigeteken alkalmaznak és közkeletű neve "Helgoland-csapda".

Források

A St. Nicolai templom

Jegyzetek

  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. ↑ Helgoland az Északfríz Adatbank honlapján Archiválva 2009. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben(németül)
  3. ↑ § 50 StVO 2013 - Einzelnorm (német nyelven). www.gesetze-im-internet.de. (Hozzáférés: 2018. február 21.)

További információk

Nemzetközi katalógusok