Napjainkban a Heinrich Strack olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Megjelenése óta a Heinrich Strack nagy érdeklődést váltott ki és vita tárgyát képezi különböző körökben. Az évek során a Heinrich Strack számos területen relevánsnak bizonyult, a technológiától a politikáig, a kultúráig és általában a társadalomig. Miközben folytatjuk a Heinrich Strack feltárását és elemzését, elengedhetetlen, hogy megértsük mindennapi életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Heinrich Strack fontosságát és a kortárs társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
Heinrich Strack | |
![]() | |
Született | Johann Heinrich Strack 1805. július 6.[1][2] Bückeburg[3][2] |
Elhunyt |
Berlin[5][2] |
Állampolgársága | porosz |
Gyermekei | Otto Strack |
Szülei | Anton Wilhelm Strack |
Foglalkozása | építész |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Dorotheenstadti temető |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Strack témájú médiaállományokat. | |
Heinrich Strack (Bückeburg, 1805. július 24. – Berlin, 1880. június 14.) német építész.
Karl Friedrich Schinkel tanítványa, 1835-ben Paul Friedrich Meyerheimmel az Architektonische Denkmäler der Altmark Brandenburg (Kugler szövegével) című művet adta ki. 1839-ben az építészeti iskolában, majd az építészeti akadémiában tanárkodott. Az ő vezetése alatt épült a Babelsberg-kastély és a Péter-templom. 1862-ben Athénben fölfedezte a Dionysos-színházat, 1866-76-ban a berlini nemzeti képtárt és a diadalmi oszlopokat építette.