Ebben a cikkben mélyebbre fogunk ásni a Hegedűs László (festő)-et, és megvizsgáljuk annak számos aspektusát. A Hegedűs László (festő) téma szakértők és amatőrök figyelmét egyaránt felkeltette, és relevanciája különböző területeket ölel fel. A történelem során a Hegedűs László (festő) döntő szerepet játszott a társadalomban, a kultúrában és a tudományban, megjelölve az előtte és utána a minket körülvevő világ megértésében. Egy részletes és kimerítő elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Hegedűs László (festő) különböző aspektusait, az eredetétől a jelenre gyakorolt hatásáig. Felfedezzük, hogyan fejlődött a Hegedűs László (festő) az évek során, és mi a jelentősége ma. Ez a cikk arra kéri Önt, hogy merüljön el a Hegedűs László (festő) lenyűgöző világában, és fedezze fel, miért továbbra is érdekes és vita tárgya ma is.
Hegedűs László | |
![]() | |
Született | 1870. január 3. Szentes |
Elhunyt | 1911. július 7. (41 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | festőművész, egyetemi tanár |
Sírhelye | Fiumei úti sírkert (10-1-39)[1] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs László témájú médiaállományokat. | |
Hegedűs László (Szentes, 1870. január 3. – Budapest, 1911. július 7.)[2] festőművész, egyetemi tanár.
Hegedűs Imre magánzó és Szénássy Rozália fiaként született. Tanulmányait Münchenben, Bécsben, Párizsban végezte el, majd a Benczúr-mesteriskola diákja lett. Pállik Béla festőművész fedezte fel tehetségét, majd Tatán tanította is. Első ízben 1894-ben állított ki a Műcsarnokban, ahol sok díjat nyert el. 1899-ben Spanyolországban volt tanulmányúton. 1903-1911 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola oktatója volt. 1904-ben Rómába utazott. 1902. június 28-án Debrecenben feleségül vette Király Ilonát.[3] Nagyszabású festőnek indult, de pályája derekán betegsége hirtelen letörte. A bankó-jegyek és díszoklevelek rajzain kívül sok illusztrációt is rajzolt. 1912-ben műveiből hagyatéki kiállítást rendeztek a Műcsarnokban. Halálát agylágyulás okozta.