Hanti nyelv

Hanti
ханты ясаӈ
BeszélikOroszország
TerületHanti- és Manysiföld
Beszélők száma9 580 (2010)
NyelvcsaládUráli nyelvcsalád
   ugor nyelvek
    Obi-ugor nyelvek
ÍrásrendszerCirill ábécé
Hivatalos állapot
HivatalosHanti- és Manysiföld
Nyelvkódok
ISO 639-2fiu
ISO 639-3kca
A Wikimédia Commons tartalmaz ханты ясаӈ témájú médiaállományokat.

A hanti nyelv (saját nyelvükön: ханты ясаӈ, vagy az oroszoktól kapott néven osztják nyelv, остя́цкий язы́к) az uráli nyelvcsalád tagja; legközelebbi rokona a manysi (vogul), valamint a magyar. A manysi és a hanti nyelv beszélőinek száma nem éri el a húszezret.

Mivel a beszélők számához képest a hantik hatalmas területet népesítenek be, érthető, hogy a hanti nyelv több (három) nagy nyelvjárásra oszlik. Ezek annyira eltérnek egymástól, hogy mindhárom nyelvjárás beszélői számára egységes irodalmi nyelvet kialakítani nem lehetett. Ezért ma a tankönyvek és más kiadványok különböző nyelvjárásokon alapuló irodalmi nyelveken jelennek meg.

Beszélőinek száma

A hantik vagy orosz nevükön osztjákok lélekszáma az 1989-es statisztika szerint 22 500 fő, de csak 14 ezer az anyanyelvi beszélők száma (61%). A hozzá legközelebbi nyelv a manysi nyelv (oroszul vogul nyelv), mellyel közösen az obi-ugor nyelvek csoportját alkotja, ill. távolabbi a magyar nyelv, amelyekkel a finnugor nyelvcsoporton belül az ugor nyelveket alkotják.

Az irodalmi nyelv

A hanti nyelv saját módján készít új szavakat: sofőr ~ autót vezető ember. Schmidt Éva a serkáli nyelvjárás szóösszetevését vizsgálta dolgozatában. Az adat kevés. Az új jelentésváltozások nem törvényszerűek. Az új jelentés néhány évtized alatt szilárdul meg. Kevés a tükörszó az orosz és hanti gondolkodás különbsége miatt. A szókapcsolás nyelvtani/ grammatikai szabályát adja meg. Ezek alapján bármikor alkothatók új szavak és szókapcsolatok a közép obi és kazimi irodalmi nyelvben.

Nyelvjárások

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) az alább nagybetűs rövidítésekkel jelölt hanti („osztják”) nyelvjáráscsoportokat, nyelvjárásokat, alnyelvjárásokat különbözteti meg. (Az itt nem szereplő rövidítések alább zárójelben vannak megadva.) Az Uralonet jelölései is ezen alapulnak. (Hanti vonatkozású címszavai legbővebben, 600-nál több hivatkozással a felső-demjankai, a vahi és az obdorszki nyelvjárásokat fedik le, de például a kazimi, a vaszjugáni és a tremjugáni változatra is száznál több adatot hoznak.) – A csoportosítás másként is lehetséges, főként az alnyelvjárások közös vagy különálló besorolása terén. Az aláhúzás írásbeliséggel rendelkező nyelvjárásokat jelöl.

  • É. = északi csoport:
    • O. = obdorszki (v. Urál-vidéki)
    • berjozovi (v. berjozovói):
      • Szin. = szinjai
      • muzsi
      • kunovati
      • suriskári
      • Kaz. = kazimi
      • Serk. = serkáli (v. közép-obi)
    • Szi. = szigvai
    • átmeneti:
      • Ni. = nizjami (é. és d. közt)
        • atlimi
      • keusi (é. és d. közt)
  • déli csoport (mára gyakorlatilag kihalt):
    • I. = irtisi
      • Fil. = fili
      • Kos. = koselevói
      • Szav. = szavodnyijai
      • Szog. = szogomi
    • DN. = felső-demjankai
    • DT. = alsó-demjankai
    • Ko. = kondai
      • Kam. = kamini
      • Cs. = csesznakovói
      • Bolcs. = bolcsarovói
    • C. = cingalai
    • Kr. = krasznojarszki
  • keleti csoport:
    • távol-keleti:
      • V. = vahi (v. vachi)
      • alekszandrovói
      • Vj. = vaszjugáni
      • VK. = verhnye-kalimszki
      • Vart. = vartovszkojei
    • (Szurg. =) szurguti:
      • J. = jugáni
      • Mj. = malij-jugáni (v. kis-jugáni)
      • Likr. = likriszovszkojei
      • Trj. = tremjugáni (v. tromagáni)
      • (P. =) pimi
      • Agan-torkolati (uszty-aganszkij)
      • Jugan-torkolati (uszty-juganszkij)
    • átmeneti (d. és k. közt):
      • (Szal. =) szalimi

Ábécé

A cirill ábécé önmagában nem teljesen tudja leképezni a hanti nyelvjárások hangjait, az olvasatot pedig az orosz esetén a lágyulás is befolyásolja, így a hanti kiejtését kiegészítő betűkkel és az alapértelmezettől eltérő hangkapcsolatokat jelölő sajátos betűkapcsolatokkal igyekeznek tükrözni. Az alább megadott betűk némelyike csak bizonyos nyelvjárásokban meglévő hangot jelöl, más betűk közül pedig vagy egyik, vagy másik használatos (pl. vagy Ӆӆ, vagy Ԓԓ).

Cirill (2000)

А а Ӓ ӓ Ӑ ӑ Б б В в Г г Д д Е е
Ё ё Ә ә Ӛ ӛ Ж ж З з И и Й й К к
Қ қ Л л Ӆ ӆ Ԓ ԓ М м Н н Ң ң Ӈ ӈ
О о Ӧ ӧ Ө ө Ӫ ӫ П п Р р С с Т т
У у Ӱ ӱ Ў ў Ф ф Х х Ҳ ҳ Ц ц Ч ч
Ҷ ҷ Ш ш Щ щ Ъ ъ Ы ы Ь ь Э э Є є
Є̈ є̈ Ю ю Ю̆ ю̆ Я я Я̆ я̆

Cirill (1958)

А а Ӓ ӓ Б б В в Г г Д д Е е Ё ё
Ә ә Ӛ ӛ Ж ж З з И и Й й К к Ӄ ӄ
Л л Л’ л’ М м Н н Ӈ ӈ О о Ӧ ӧ Ө ө
Ӫ ӫ П п Р р С с Т т У у Ӱ ӱ Ф ф
Х х Ц ц Ч ч Ч’ ч’ Ш ш Щ щ Ъ ъ Ы ы
Ь ь Э э Ю ю Я я

Latin (19311937)

A a B в D d E e Ә ә F f H h Һ һ
I i J j K k L l Ļ ļ Ł ł M m N n
Ņ ņ Ŋ ŋ O o P p R r S s Ş ş Ꞩ ꞩ
T t U u V v Z z Ƶ ƶ Ƅ ƅ

Számnevek

Hanti számnevek a magyarral és a finnel összehasonlítva:

# Hanti Magyar Finn Uralonet-link
1 yit, yiy egy yksi ,
2 katn, kat kettő, két kaksi
3 xutəm három kolme
4 nyatə négy neljä
5 wet öt viisi
6 xut hat kuusi
7 tapət (hét) seitsemän
8 nəvət (nyolc) kahdeksan
„kettő + nincs”
9 yaryaŋ (kilenc) yhdeksän
„egy + nincs”
10 yaŋ (tíz) kymmenen ,
20 xus húsz kaksikymmentä
„két + tíz”
30 xutəmyaŋ harminc kolmekymmentä
„három + tíz”
40 nyatəyaŋ negyven neljäkymmentä
100 sot száz sata

A tíz és összetett alakjainak kivételével a hanti és a magyar nyelvben elég hasonlóak a számnevek. Érdemes megfigyelni a xot ~ ház és sot ~ száz szavaknál a nyelvek közötti szabályszerűséget.

Jegyzetek

  1. www.ethnologue.com
  2. Schmidt Éva a hanti írásbeliségről 8. o. Sipos Mária
  3. A dolgozat tárgya és módszere 14-5. o. Lakó György
  4. Forrásjelzések és egyéb rövidítések, 68–69. o.
  5. Böngészés: hanti/osztják (Uralonet)
  6. Az uráli helyesírások 1. A cirill helyesírás alapjai (Rénhírek, 2009. március 2.)
  7. Az uráli helyesírások 2. A cirill helyesírás problémái (Rénhírek, 2009. március 9.)
  8. Az uráli helyesírások 7. A mai hanti helyesírások (Rénhírek, 2009. április 13.)

Források

További információk

Magyarul

Más nyelveken