Hampton Wildman Parker

Ebben a cikkben a Hampton Wildman Parker témakörben fogunk elmélyülni, amely téma az elmúlt években sok ember érdeklődését felkeltette. A Hampton Wildman Parker ma nagyon fontos téma, és hatása a társadalomtól a technológiáig számos területen érezhető. A Hampton Wildman Parker hosszú ideje viták és viták tárgya volt mind tudományos, mind a nagyközönség körében. Ebben a cikkben a Hampton Wildman Parker-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve történetét, fejlődését és a modern világra gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Hampton Wildman Parker milyen hatással van mindennapi életünkre és a jövőben.

Hampton Wildman Parker
Életrajzi adatok
Született1897. július 5.
Giggleswick
Elhunyt1968. szeptember 2. (71 évesen)
Ismeretes mint
  • zoológus
  • herpetológus
ÁllampolgárságEgyesült Királyság
Pályafutása
SzakterületZoológia, herpetológia
Kutatási területkétéltűek, hüllők

Hampton Wildman Parker (Giggleswick, 1897. július 5. – 1968. szeptember 2.) brit herpetológus volt. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Parker”.

Élete

1923 végzett BSc címmel a Cambridge-i Egyetemen. Még ugyanabban az évben munkatárs lett a Natural History Museum Kétéltúek és Hüllők Osztályán, ahol Joan Beauchamp Proctert követően gyűjteményi igazgató lett. Ezt követően ideiglenesen George Albert Boulenger utódjaként dolgozott a zoológiai osztályon. A Cambridge-i Selwyn College-ban mesterképzésen (MSc) vett rész, ahol 1935-ben diplomázott. A második világháború alatt az Admiralitásnál szolgált. 1945 után a Natural History Museumnál dolgozott tovább, ahol a háború okozta károk rendbe hozatalában vett részt. 1947-ben átvette a zoológiai osztály irányítását, ezt a posztot egészen 1947-ig töltötte be. 1947-ben doktorált a Leideni Egyetemen, doktori munkájának témája Szomália kígyói voltak. 1957-ben megkapta a Brit Birodalom Rendjét.

Hampton Wildman Parker több mint 200 tudományos cikket írt a különböző országok herpetofaunájáról, beleértve fosszilis fajokat is. Különösen érdekelte az akkor még létező déli békák (Leptodactylidae), valamint a szűkszájúbéka-félék (Microhylidae) családja, melyekről 1934-ben monográfiát készített. Tanulmányozta a szomáliai gyíkfajokat és kígyókat is. Nyugdíjba menetele után írta a Snakes of the World - Their Ways of Means and Living (1963) és a Natural History of Snakes (1965) című műveket.

Az általa leírt taxonok

Számos taxont ő írt le elsőként, ezek közé tartozik a Pseudophryne major, Flectonotus fitzgeraldi, Astylosternus occidentalis, Leptopelis jordani, Breviceps poweri, Amietophrynus camerunensis valamint a Janetaescincus veseyfitzgeraldi vakondgyíkféle. Emellett 52 különböző hüllőfajt is ő írt le elsőként.[1]

A tiszteletére elnevezett taxonok

Parker nevét több taxon tudományos neve őrzi:

Művei

  • 1933: Some frogs and toads of Trinidad
  • 1934: A monograph of the frogs of the family Microhylidae
  • 1942: The Lizards of British Somaliland
  • 1949: The snakes of Somaliland and the Sokotra Islands
  • 1949: Guide for the identification and reporting of stranded whales, dolphins and porpoises and turtles on the British coasts
  • 1963: Snakes of the World – Their Ways of Means and Living
  • 1965: Natural History of Snakes

Jegyzetek

  1. ↑ Peter Uetz: The original descriptions of reptiles, Zootaxa, Nr. 2335, 2010, 59–68, pdf
  2. ↑ Beolens, Bo; Watkins, Michael; Grayson, Michael (2011). The Eponym Dictionary of Reptiles. Baltimore: Johns Hopkins University Press. xiii + 296 pp. ISBN 978-1-4214-0135-5. ("Parker, H.W.", p. 200).

Források

  • Kraig Adler (1989): Contributions to the History of Herpetology, Society for the study of amphibians and reptiles : 202 S. ISBN 0-916984-19-2
  • Alice G. C. Grandison (1969): Editorial Notes and News: H. W. Parker In: Copeia, Vol. 1969, No. 2 (Jun. 3, 1969), S. 416–417. Published by: American Society of Ichthyologists and Herpetologists