Halasi Mária

Üdvözöljük a Halasi Mária cikkében, ahol részletesen megvizsgáljuk a témához kapcsolódó összes szempontot, amely ma annyira aktuális. Ebben a cikkben különböző nézőpontokat, legújabb kutatásokat, statisztikai adatokat és szakértői véleményeket elemezünk, amelyek segítenek jobban megérteni a Halasi Mária fontosságát életünkben. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig átfogóan megvizsgáljuk a Halasi Mária összes dimenzióját, hogy olvasóinknak teljes és részletes képet nyújtsunk erről a témáról. Tekintet nélkül a Halasi Mária-gyel kapcsolatos előzetes ismereteinek szintjére, ennek a cikknek az a célja, hogy felkeltse érdeklődését, és gazdagítsa a releváns témával kapcsolatos ismereteit.

Nem tévesztendő össze a következővel: Halassy Mariska.
Halasi Mária
Született1931. május 5.[1]
Budapest
Elhunyt1978. április 30. (46 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiHalasi Andor
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1957)
SírhelyeFarkasréti temető (34/2-1-170)[2][3]

Halasi Mária (Budapest, 1931. május 5. – Budapest, 1978. április 30.) újságíró, író, Halasi Andor leánya.

Élete

Halasi Andor és Gárdos Margit lánya. 1952–56-ban a Művelt Nép munkatársaként dolgozott, később a Színház és Mozi című laphoz került rovatvezetőnek. Diplomáját az ELTE magyar szakán szerezte 1957-ben. 1957-től 1963-ig az Ország Világ, 1965–től 1971-ig a Tükörnél volt a belpolitikai rovat munkatársa. 1968. március 6-án mutatta be Akkor, egyetlenegyszer című darabját a kaposvári Csiky Gergely Színház. 1971 és 1976 között a Magyar Hírlapnak volt a főmunkatársa, 1976-tól pedig egészen haláláig helyettes felelős szerkesztőként dolgozott a Pesti Műsornál. Színes írásai a mindennapi élet társadalmi és egyéni problémáiról szólnak. Kedvelt ifjúsági könyv lett Az utolsó padban című műve, amely problémafelvetése miatt nagy sikert aratott. A regényből 1963-ban és 2013-ban rádiójáték, 1975-ben egy legendás film készült Molnár Piroska, Zenthe Ferenc és Egri Kati főszereplésével.[4]

Televíziós dokumentumfilmet készítettek róla az Ólombetűs vallomások c. sorozatban.

Főbb művei

  • A szerelem jogán (riportok, Budapest, 1961)
  • Az utolsó padban (regény, Budapest, 1963, finn és orosz nyelven is megjelent)[5]
  • Mindennap szenzáció (regény, Budapest, 1966)
  • A lépcsőháztól balra (regény, Budapest, 1966)
  • A belvárosi fiú (regény, Budapest, 1970)
  • Egyszer csak csöngetnek (ifjúsági regény, Budapest, 1975)
  • Kölcsönkért szülők (ifjúsági regény, Budapest, 1976)

Film

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ Az Utolsó padban című film PORT.hu adatlapja
  5. ↑ Kiss Judit Ágnes adaptációjában 2013-ban hangjáték készült Halasi Mária: Az utolsó padban című regényéből.[halott link]

Források