A Hajdu Ignác területén számos vizsgálat, vita és vita alakult ki az évek során. Megalakulása óta a Hajdu Ignác nemcsak akadémiai szinten, hanem általában véve is a társadalom érdeklődésének tárgya. Hatása olyan mértékű volt, hogy a mindennapi élet különböző területeit áthatotta, a kultúrától, a politikától, a gazdaságtól a technológiáig. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hajdu Ignác jelentőségét, következményeit és befolyását a mai világban. Eredetétől napjainkig elemezzük fejlődését és a mai társadalomban betöltött szerepét.
Hajdu Ignác | |
![]() | |
Született | 1824. november 20. Kisújszállás |
Elhunyt | 1880. április 25. (55 évesen) Túrkeve |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1869. április 22. – 1875. május 24.) |
Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem (–1851, jogtudomány) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdu Ignác témájú médiaállományokat. | |
Hajdu Ignác (Kisújszállás, 1824. november 20. – Túrkeve, 1880. április 25.) magyar jogász, országgyűlési képviselő.
Túrkeve meghatározó nemesi családjából származott. Apja Hajdu Mihály nagykun kapitány.[1] Házasságot nem kötött, gyermektelenül halt meg.
Jogi tanulmányait a Budapesti Egyetemen végezte. 1851-ben jogi tanulmányai befejezését követve kunszentmártoni járási bíróságra nevezik ki bírónak.[2] 1869-ben Túrkevén baloldali jelöltként választják a Nagykun kerület országgyűlési képviselőjévé.[3] Képviselői székét a következő választáson, 1872-ben, is megőrizte. 1875-ben romló egészségi állapota miatt már nem jelöltette magát. [4]
Országgyűlési beszédei megtalálhatók az Országgyűlési Naplóban.