Gyenge Csaba
A Gyenge Csaba területe iránt mindig is folyamatos és növekvő érdeklődés mutatkozott. Akár a történelemben betöltött relevanciája, akár a mai társadalomra gyakorolt hatása, akár a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt, a Gyenge Csaba felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a rajongók figyelmét. Az évek során részletesen vitatták és elemezték, igyekeztek jobban megérteni jelentőségét és a világban betöltött szerepét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gyenge Csaba különböző aspektusait és perspektíváit, megvizsgálva annak időbeli alakulását és mai hatását. Ezenkívül áttekintjük a témával kapcsolatos legfrissebb kutatásokat, hogy megvilágítsuk a Gyenge Csaba területén tapasztalható új trendeket és fejleményeket.
| Gyenge Csaba | |
 | |
| Horváth László felvétele | |
| Született | 1940. január 22. Székelykocsárd |
| Elhunyt | 2021. január 12. (80 évesen)[1] Kolozsvár |
| Állampolgársága | román |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | gépészmérnök |
| Iskolái | Kolozsvári Műszaki Egyetem (–1961) |
| Kitüntetései | Gábor Dénes-díj (2013) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyenge Csaba témájú médiaállományokat. | |
Gyenge Csaba (Székelykocsárd, 1940. január 22. – Kolozsvár, 2021. január 12.) romániai magyar gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Életpályája
Középiskoláit Piskin végezte (1956), gépészmérnöki oklevelet a kolozsvári Műszaki Egyetemen szerzett (1961). Mérnöki pályáját a Kudzsiri Gépipari Üzemben kezdte el. 1971-től a Kolozsvári Műszaki Egyetemen kapott adjunktusi megbízatást, 1979-ben a műszaki tudományok doktora lett, 1982-től előadótanár, 2001-től egyetemi tanár. Számos tudományos dolgozata jelent meg a romániai szaklapokban (Construcția de Mașini, Mecanica Aplicată), valamint a kolozsvári és brassói műszaki egyetemek tudományos kiadványaiban. Doktori értekezése új megoldásokkal gazdagította a csigamarók gyártási pontossága fokozásának lehetőségeit, ez a témája a budapesti Gép című folyóirat számára írt dolgozatának is (1982).
Kutatási területe a fogaskerékgyártás, illetve a mesterséges intelligencia. A Magyar–román műszaki nagyszótár (1987) társszerzője. Az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesületben ő lett a műszaki tudományok szakosztályának elnöke, 2002-től az egyesület egyik alelnöke. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső taggá választotta.
Művei
- Proiectarea proceselor tehnologice pe strunguri revolver cu comandă program (társszerző Gh. Petriceanu és P. Berce), 1978
- Proiectarea proceselor tehnologice și reglarea strungurilor automate (társszerző Gh. Petriceanu és Liviu Morar), 1979
- Tehnologia fabricării mașinilor (társszerző O. Pruteanu, Al. Epureanu és C. Bohosievici), 1981
- Gépgyártástechnológia (jegyzet a magyar nyelvű mérnöktanár-továbbképzés számára), Kolozsvár. 1981
Díjai, elismerései
- Gróf Mikó Imre-emléklap (2007)
- Gábor Dénes-díj (2013)
Jegyzetek
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
- Bitay Enikő: IN MEMORIAM GYENGE CSABA (1940–2021), Az EME honlapja
További információk
- Adatlapja az MTA honlapján
- Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003. (www.transindex.ro) Elérés: 2010. október 10.
- Önéletrajza a Kolozsvári Műszaki Egyetem honlapján[halott link]
.svg){kind=small}