Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gyarmathy Mihály-et és életünkre gyakorolt hatását. A Gyarmathy Mihály ma is aktuális téma, és jelentőségét nem lehet alábecsülni. A történelem során a Gyarmathy Mihály döntő szerepet játszott a társadalomban, a kultúrában és a politikában. Ebben az összefüggésben elengedhetetlen, hogy megértsük a Gyarmathy Mihály különböző oldalait és mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Ez a cikk átfogó elemzésen keresztül igyekszik megvilágítani a Gyarmathy Mihály-et és relevanciáját a modern világban.
Gyarmathy Mihály | |
Született | 1908. január 23.[1][2] Balassagyarmat[2] |
Elhunyt | 1996. október 30. (88 évesen)[3][2][4] Párizs[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | színházi rendező |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda (–1929) |
Gyarmathy Mihály/Miklós[5] (születési neve: Ehrenfeld Miklós; 1946-ig) (Monsieur Michel) (Balassagyarmat, 1908. január 23.[6] – Párizs, 1996. október 30.[7]) magyar rendező, jelmez- és díszlettervező, festő, grafikus, költő, színházigazgató.
Szülei: Ehrenfeld Saul és Brack Mária voltak. Tanulmányait az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanodában végezte el 1929-ben. Karrierje a budapesti Király Színházban kezdődött. 1933-ban Párizsba emigrált; rendező, jelmeztervező és műszaki igazgató volt a világhírű Folies Bergère revüszínházban, amelyben többek között Josephine Baker, Maurice Chevalier és Marlene Charell is megjelent.
A rendező, akit Franciaországban Monsieur Michel néven ismertek, olyan verseket is közzétett, amelyek többször is megemlékeznek egykori hazájáról, Magyarországról, vagy korábbi barátairól és szeretőiről (Mosolyok és Könnyek; Párizs, 1970).[8]
1996. október 31-én hunyt el; népszerűségének köszönhetően tiszteletbeli sírt kapott hazájában.[9]
Gyarmathy tudta, milyen fukar Maurice Chevalier. Chevalier jubileumára bement egy kis boltba, hogy megvásároljon egy drága pezsgősüveg-készletet és a hozzájuk tartozó poharakat, és így szólt a zsidó tulajdonoshoz: „Moishele, adok neked 20 frankot. Add vissza a Chevalier-nak, ha bejön ide, és üvegpalackot kér.” Néhány nap múlva Chevalier valójában az üzletben volt, és letétet kért.