Gyarmathy Mihály

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gyarmathy Mihály-et és életünkre gyakorolt ​​hatását. A Gyarmathy Mihály ma is aktuális téma, és jelentőségét nem lehet alábecsülni. A történelem során a Gyarmathy Mihály döntő szerepet játszott a társadalomban, a kultúrában és a politikában. Ebben az összefüggésben elengedhetetlen, hogy megértsük a Gyarmathy Mihály különböző oldalait és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Ez a cikk átfogó elemzésen keresztül igyekszik megvilágítani a Gyarmathy Mihály-et és relevanciáját a modern világban.

Gyarmathy Mihály
Született1908. január 23.[1][2]
Balassagyarmat[2]
Elhunyt1996. október 30. (88 évesen)[3][2][4]
Párizs[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeszínházi rendező
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda (–1929)

Gyarmathy Mihály/Miklós[5] (születési neve: Ehrenfeld Miklós; 1946-ig) (Monsieur Michel) (Balassagyarmat, 1908. január 23.[6] – Párizs, 1996. október 30.[7]) magyar rendező, jelmez- és díszlettervező, festő, grafikus, költő, színházigazgató.

Életpályája

Szülei: Ehrenfeld Saul és Brack Mária voltak. Tanulmányait az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanodában végezte el 1929-ben. Karrierje a budapesti Király Színházban kezdődött. 1933-ban Párizsba emigrált; rendező, jelmeztervező és műszaki igazgató volt a világhírű Folies Bergère revüszínházban, amelyben többek között Josephine Baker, Maurice Chevalier és Marlene Charell is megjelent.

A rendező, akit Franciaországban Monsieur Michel néven ismertek, olyan verseket is közzétett, amelyek többször is megemlékeznek egykori hazájáról, Magyarországról, vagy korábbi barátairól és szeretőiről (Mosolyok és Könnyek; Párizs, 1970).[8]

1996. október 31-én hunyt el; népszerűségének köszönhetően tiszteletbeli sírt kapott hazájában.[9]

Anekdota

Gyarmathy tudta, milyen fukar Maurice Chevalier. Chevalier jubileumára bement egy kis boltba, hogy megvásároljon egy drága pezsgősüveg-készletet és a hozzájuk tartozó poharakat, és így szólt a zsidó tulajdonoshoz: „Moishele, adok neked 20 frankot. Add vissza a Chevalier-nak, ha bejön ide, és üvegpalackot kér.” Néhány nap múlva Chevalier valójában az üzletben volt, és letétet kért.

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database . (Hozzáférés: 2019. június 21.)
  2. ↑ a b c d Balassagyarmat jeles polgárai, 117–118
  3. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database . (Hozzáférés: 2019. október 20.)
  4. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. december 16.)
  5. ↑ Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  6. ↑ Születése bejegyezve a Balassagyarmati állami születési akv. 26/1908. folyószám alatt.
  7. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  8. ↑ http://www.agt.bme.hu/balassi/gyarmathy_mosoly.html
  9. ↑ Sírja a Balassagyarmati zsidó temetőben
  10. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Michel Gyarmathy című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk

  • Magyar táncművészeti lexikon. Szerkesztette: Dienes Gedeon. Planétás–Magyar Tánctudományi Társaság, Budapest, 2008.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-85773-9-8  
  • Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8