Gutenberg-otthon
A mai világban a Gutenberg-otthon olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. A profiktól az amatőrökig a Gutenberg-otthon milliók figyelmét ragadta meg világszerte. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Gutenberg-otthon visszatérő témává vált a napi beszélgetésekben, tudományos vitákban és a médiában. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gutenberg-otthon-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, következményeit és időbeli alakulását. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet megtudjon a Gutenberg-otthon-ről és annak a mai világra gyakorolt hatásáról!
| Gutenberg-otthon | |
 | |
| A Gutenberg-otthon | |
| Település | Budapest |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1906–1907 |
| Megnyitás | 1907 |
| Építési stílus | szecesszió |
| Tervező | Vágó László és Vágó József |
| Építész(ek) | Vágó József |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | ház |
| Elhelyezkedése | |
 Gutenberg-otthon
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 04′ 09″47.493300°N 19.069200°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 04′ 09″47.493300°N 19.069200°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gutenberg-otthon témájú médiaállományokat. | |
A Gutenberg-otthon Budapest–Józsefvárosban, a Gutenberg téren található, műemlékvédelem alatt álló szecessziós épület.
Története
A hatezernyi taggal rendelkező Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egylete 1905 áprilisában döntött egy egyesületi bérház építéséről. Még ugyanazon év szeptember 27-én döntés született az akkori Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utcai 620 négyszögöles telek megvásárlásáról, de a terület borsos ára miatt végül a Sándor (ma Gutenberg) tér 4. szám alatti telekre esett a választás. A kiírt tervpályázatra beérkező művek közül Vágó László és Vágó József műépítészek tervét fogadta el az egyesület közgyűlése. Az építkezést 1906. május 3-án kezdték meg a régi épület lebontásával. A folyamatos építőmunkássztrájkok miatt a munkálatok csak vontatottan haladtak, így az átadás eredetileg kitűzött időpontja öt hónapos késedelmet szenvedett. Az egyesületi székház, a Gutenberg-otthon ünnepélyes felavatására 1907. október 13-án került sor, az építési költségek 939 000 koronát emésztettek fel.
A méreteiben impozáns, részleteiben is gazdagon kidolgozott négyemeletes épület nagyobb részében a fenntartást biztosító bérlakások, kisebb részben pedig a szakegylet hivatali helyiségei, könyvtára és előadásokra is alkalmas díszterme, illetve a földszint utca felőli részén üzletek kaptak helyet. A harmincnyolc tágas bérlakást két lépcsőház, személy- és teherfelvonó lift szolgálta. A külső homlokzat hatalmas ablakai körüli majolikadíszeket helyeztek el.
Az épületet 1944-ben, 1970-ben, majd 2001-ben újították fel. 1948-ban az épületet elvették a nyomdászszakszervezettől és államosították. Az eredetileg tágas, fényűző bérlakásokat szétválasztották, és a központi kiutalások révén a ház lakóinak száma megkétszereződött. A kezdetekben a házban lakott Lechner Ödön építész és maga a tervező Vágó József, de a ház híres lakói közé tartozott Négyesy László esztéta is, majd a későbbi időszakokban Mándy Iván író, Heller Ágnes és Fehér Ferenc filozófusok és egy sor művészcsalád.
Források
Külső hivatkozások
- Budapest legszebb lépcsőházai: Gutenberg-otthon (Egy nap a városban, 2012. február 1.)