Négyszögöl

A mai világban a Négyszögöl olyan téma, amely folyamatosan fejlődik, és nagy érdeklődést vált ki a különböző területeken. Akár tudományos, kulturális, technológiai vagy társadalmi területen, a Négyszögöl hivatkozási pont és állandó vita tárgyává vált. Az idő múlásával a nyilvánosság egyik legrelevánsabb témájává vált, és emberek millióiban ébreszti fel az érdeklődést és a kíváncsiságot szerte a világon. Kétségtelen, hogy a Négyszögöl olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és hatása egyre nyilvánvalóbbá válik társadalmunkban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Négyszögöl néhány legfontosabb aspektusát, és megvitatjuk a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságát.

A négyszögöl vagy négyzetöl (jele: □) föld-, illetve terület-mértékegység, (latinul orgia quadrata,[1] néha orgyia quadrata[2]). Az 1 öl (1896,486 mm) oldalhosszúságú négyzet területe körülbelül 3,6 m²-nek felel meg.

Története

Magyar mértékként osztrák előzménnyel indult (Quadratklafter) a 17. században. A hold kisebb egységeként a leggyakrabban használatos területmérték. A 19. század során vált egészen általánossá. Bécsi alegysége túlélte a metrikus rendszer bevezetését. A földnyilvántartási alkalmazását 1972-ben szüntették meg Magyarországon (1972. évi 31. tvr.), de a köznapi gyakorlatban még ma is használják.

Alegységei

  • bánya négyszögöl
  • bécsi négyszögöl (6×6 bécsi láb = 36 négyszögláb; 3,597 = 0,03597 ár)
  • erődítmény négyszögöl
  • királyi négyszögöl
  • mérnöki négyszögöl
  • pozsonyi négyszögöl

Átváltása metrikus egységekre

1 négyszögöl = 0,0003596651 hektár (ha) = 3,596651 négyzetméter (m²)

1 négyzetméter = 0,278 négyszögöl

Jegyzetek

Források

Földhivatal portál: Fogalomtár (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 29.)

Kapcsolódó szócikkek