A mai világban a Gonzaga-család olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a szakmai területen betöltött jelentősége, akár a történelemben betöltött szerepe miatt, a Gonzaga-család minden korosztálytól és hátterű egyén figyelmét felkeltette. Az idő előrehaladtával nyilvánvalóvá válik a Gonzaga-család-hez kapcsolódó minden megértésének és mélyreható elemzésének fontossága, mivel hatása túlmutat a határokon, és a mindennapi élet számos aspektusát felöleli. Ebben a cikkben belemerülünk a Gonzaga-család világába, hogy feltárjuk a különböző oldalait, és felfedezzük a mai világra gyakorolt valódi hatását.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Gonzagák | |
Hercegi nemesi család | |
![]() | |
Nemzetiség | olaszok |
Alapítva | 1328 (697 éve) |
Alapító | I. Ludovico Gonzaga |
Feje | Maurizio Ferrante Gonzaga |
Titulus | |
Rezidencia | Mantovai hercegi palota Nevers-i hercegi palota |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Gonzagák témájú médiaállományokat. |
A Gonzagák egy olasz nemesi uralkodócsalád, akik 1328 és 1708 között számos birtok felett uralkodtak a mai észak-olaszországi Mantova és Lombardia területén (kezdetben márkiként, majd hercegi rangban).
További területeket uraltak a piemonti Monferratótól a francia Nevers-ig, valamint számos más hűbérbirtokot Európa-szerte. A családból egy szent (Gonzaga Szent Alajos), továbbá tizenkét bíboros, tizennégy püspök, a Német-római Birodalom két császárnéja (Gonzaga Eleonóra és Gonzaga Eleonóra Magdolna), valamint egy lengyel királyné (Gonzaga Lujza Mária) került ki.