A mai világban a Godfrey Harold Hardy rendkívül releváns téma, amely minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. A Godfrey Harold Hardy fontossága számos tanulmányhoz, vitához és elemzéshez vezetett a tudománytól és a technológiától a politikáig és a kultúráig különböző területeken. Az idő múlásával a Godfrey Harold Hardy a társadalom központi érdeklődési pontjává vált, amely egyformán izgalmat és aggodalmat kelt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Godfrey Harold Hardy legfontosabb aspektusait, és elemezzük a modern társadalomra gyakorolt hatását.
Godfrey Harold Hardy | |
![]() | |
Született | 1877. február 7.[1][2][3][4][5] Cranleigh[6][7][8] |
Elhunyt | 1947. december 1. (70 évesen)[6][7][2][3][4] Nuffield Health Cambridge Hospital[8] |
Állampolgársága | brit |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Lista
|
Sírhelye | Trinity College Chapel[13] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Godfrey Harold Hardy témájú médiaállományokat. | |
Godfrey Harold Hardy (Cranleigh, Anglia, 1877. február 7. – Cambridge, 1947. december 1.) angol matematikus, aki főleg a számelméletben és a matematikai analízisben ért el jelentős eredményeket. A zseniális indiai matematikus, Rámánudzsan (Ramanujan) mentora volt.
A cambridge-i Trinity College-ban végzett 1899-ben, ahol 1900-tól kezdett dolgozni, 1906 és 1919 között matematikát tanított. John E. Littlewood kollégájával 1912-től kezdték közölni dolgozataikat a diofantoszi analízis elmélete, a divergens sorok összegzése, a Fourier-sorok, a Riemann-féle zéta-függvény, valamint a prímszámok eloszlása témakörökben. Közös munkájuk a 20. század egyik legjelentősebb matematikai együttműködése.
Azonnal felismerte a levélben hozzáforduló szegény indiai hivatalnok, Srínivásza Rámánudzsan zsenialitását, és meghívta magához, akivel 1914 és 1919 között dolgozott együtt, mentorkodott fölötte.
Hardy 1914-től tanár volt Cambridge-ben, 1919-ben Oxfordba költözött, ahol a geometria tanszék vezetője lett. 1928–1929-ben Princetonban volt vendégtanár. Visszatérte után haláláig Cambridge-ben volt professzor.
Kutatási területei: matematikai analízis és számelmélet. Több mint 300 dolgozat és 11 könyv szerzője.
Több kitüntetés tulajdonosa, több szakmai, főleg matematikai társaság tagja, vezetője.