A mai világban a Giambattista Basile olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott. Megalakulása óta nagy érdeklődést váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt különböző területeken. Az idő múlásával a Giambattista Basile fejlődött és alkalmazkodott a társadalom változásaihoz, és olyan aktuális témává vált, amely továbbra is vitákat és vitákat generál. Ebben a cikkben a Giambattista Basile különböző aspektusait tárjuk fel, elemezzük mai hatását, és reflektálunk a jelenkori világban betöltött fontosságára.
Giambattista Basile | |
![]() | |
Született | 1585 körül Giugliano in Campania |
Elhunyt | 1632. február 23. Giugliano in Campania |
Álneve | Gian Alesio Abbattutis |
Állampolgársága | itáliai |
Nemzetisége | olasz |
Foglalkozása | költő, író, udvaronc |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Giambattista Basile témájú médiaállományokat. | |
Giambattista Basile (Giugliano in Campania, 1585 körül – Giugliano in Campania, 1632. február 23.) olasz költő, író, udvaronc.
Jómódú polgárcsaládból származott. Húga, Adriana híres énekesnő. Fiatalkorát Kréta szigetén töltötte mint zsoldos katona, majd Velencébe költözött. 1612-ben Vincenzo Gonzaga mantovai herceg szolgálatába állt, aki palotagrófi és lovagi címet adományozott neki.
1604-ből való első fennmaradt írása – egy előszó jó barátja, Giulio Cesare Cortese Vaiasseide (Cselédeposz) című vígeposzához. 1608-ban adta ki Il Pianto della Vergine (A szűz panasza) című versét.
Legismertebb műve a nápolyi nyelven írt mesegyűjtemény: Lo cunto de li cunti overo lo trattenemiento de peccerille (A mesék meséje, avagy a kicsik mulattatása), mely később Pentameron címen vált híressé. A gyűjtemény nagy hatással volt az európai meseirodalomra (például Wieland, Perrault, Tieck, Gozzi, a Grimm-testvérek műveire).
Magyarul a Pentameronból először az 1950-es években jelent meg pár gyerekmesévé átdolgozott történet. A gyűjtemény első teljes verziója 2014-ben jelent meg Király Kinga Júlia modern fordításában.