A mai világban a Germaine Dulac továbbra is nagy jelentőségű és a széles nyilvánosság érdeklődésére számot tartó téma. Legyen szó akár a Germaine Dulac életéről, a Germaine Dulac-hez kapcsolódó történelmi eseményről, vagy egyszerűen a Germaine Dulac különböző oldalainak feltárásáról, nyilvánvaló, hogy ez a téma továbbra is kíváncsiságot és vitát vált ki. A társadalomra gyakorolt hatásától a kultúrára és politikára gyakorolt hatásáig a Germaine Dulac továbbra is releváns téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ebben a cikkben a Germaine Dulac különféle dimenzióiba fogunk elmélyülni, és elemezzük jelentését és relevanciáját ma.
Germaine Dulac | |
Született | Germaine Saisset-Schneider 1882. november 17. Amiens |
Elhunyt | 1942. július 20. (59 évesen) Párizs |
Állampolgársága | francia[1] |
Házastársa | Marie-Louis Albert-Dulac (1905–1920) |
Foglalkozása | filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer |
Sírhelye | Père-Lachaise temető (74)[2] |
![]() | |
Germaine Dulac aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Germaine Dulac témájú médiaállományokat. | |
Germaine Dulac (Amiens, 1882. november 17. – Párizs, 1942. július 20.) francia filmrendezőnő, forgatókönyvíró, filmproducer.
Előbb újságíró és kritikus volt, színdarabokat írt, és mint konferanszié is bemutatkozott. Olaszországi és franciaországi technikai tanulmányai után 1915-ben kezdett hivatásszerűen filmrendezéssel foglalkozni. 1939–1940 között a Pathé Journal, a France Actualités Gaumont és a Le Cinéma au Service de l'Historie híradószolgálat alapítója, vezetője, továbbá a Ciné (Film) klubok hálózatának elnöke volt.
Az avantgardista irányzat számottevő képviselője; szürrealista munkáival (A kagyló és a lelkész; 1928) és lélekábrázolásának érzékenységével tűnt ki. Kísérleti filmjei során megpróbálta a zenei hangzást a képi kifejezéssel összehangolni (Lemez 957; 1928, Témák és variációk; 1928, stb.). Elméleti tevékenysége is említésre méltó.
1905–1920 között Marie-Louis Albert-Dulac volt a férje.