George Smith (régész)
Ebben a cikkben a George Smith (régész) lenyűgöző világát tárjuk fel, és fedezzük fel társadalmunkra gyakorolt hatását. A George Smith (régész) eredetétől jelenlegi fejlődéséig érdeklődés és vita tárgya volt. A történelem során a George Smith (régész) jelentős szerepet játszott az emberi élet különböző területein, befolyásolva hiedelmeinket, viselkedésünket és kapcsolatainkat. Mély és átgondolt elemzésen keresztül megvizsgáljuk a George Smith (régész) különböző aspektusait és relevanciáját a mai világban. Történelmi gyökereitől a jövőbeli vonatkozásaiig ez a cikk teljes és áttekintő képet kíván nyújtani a George Smith (régész)-ről és annak fontosságáról a mai kultúrában és társadalomban.
| George Smith | |
 | |
| Született | 1840. március 26. Chelsea |
| Elhunyt | 1876. augusztus 19. (36 évesen) Aleppó |
| Állampolgársága | brit |
| Nemzetisége | angol |
| Foglalkozása | vésnök, amatőr régész |
| Halál oka | vérhas |
 A Wikimédia Commons tartalmaz George Smith témájú médiaállományokat. | |
George Smith (Chelsea, 1840. március 26. – 1876. augusztus 19.) a Gilgames-eposz megtalálója és lefordítója, amatőr régész.
Munkássága
Munkáscsaládból származott, eredetileg bankjegynyomdai vésnök szakmát tanult. Autodidakta módon tanulmányozta az asszírológiára vonatkozó első kiadványokat. 26 éves korában néhány rövid értekezést írt egyes, akkor még kétséges ékírásjelekről. 1872-ben már elmélyedt a Hormuzd Rassam által, a British Múzeumnak küldött, ékírásos táblák tanulmányozásában. A lelkes Smitht a kibetűzés közben megragadta a különösen megragadta az elbeszélés tartalma. Gilgames dicső tetteiről szólt ez a történet. Olvasott Enkiduról, Humbabáról, Istárról. Ut-napistim, az ős, menekülésének történetét mondja el Gilgamesnek. Ekkor kezd a történet folyamata megszakadni.
Smith rájött, hogy a feliratok hiányosak, csak egy része van a birtokában, és pont a befejezés hiányzik. Amit kiolvasott az eposzból, nem hagyta nyugdni. Amikor londoni The Daily Telegraph hírül adta, hogy ezer guinea-t fizet annak, aki a hiányzó részeket előteremti, Smith elfogadta az ajánlatot, és vállalkozott a feladatra: elutazni Mezopotámiába megtalálni a keresett agyagtáblákat. Smith 384 táblatöredékkel tért haza, megtalálta az eposz hiányzó részeit. Közöttük voltak Ut-napistim történetének kiegészítő, hiányzó darabjai. Ez a történet az özönvíz leírása volt.
Források
- C. W. Ceram: A régészet regénye – Gondolat Kiadó, Budapest, 1965
