Gallina Frigyes
Napjainkban a Gallina Frigyes olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Gallina Frigyes kulcsszó lett az emberek szókincsében, mivel a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le. A politikától, a gazdaságtól, a kultúrától, az egészségügytől a szórakoztatásig a Gallina Frigyes általános érdeklődésre számot tartó témaként pozícionálta magát, vitákat, reflexiókat és akciókat generálva különböző területeken. Ezért elengedhetetlen a Gallina Frigyes fontosságának alapos elemzése és megértése a mai világban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gallina Frigyes különböző dimenzióit és a társadalomra gyakorolt hatását, valamint a témával kapcsolatos lehetséges jövőbeli perspektívákat.
| Gallina Frigyes | |
 | |
| Született | 1879. február 24.[1][2] Császártöltés[1][2] |
| Elhunyt | 1933. március 4. (54 évesen)[1][3] Budapest[1][3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Gömöry Vilma[3] |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | agyi érkatasztrófa[3] |
| Sírhelye | Hajós[4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gallina Frigyes témájú médiaállományokat. | |
Gallina Frigyes (Császártöltés, 1879. február 24. – Budapest, 1933. március 4.), Budapest székesfőváros tanácsnoka, főjegyzője, az elnöki ügyosztály vezetője, szakíró.
Élete
Olasz eredetű családból származott.[5]
A fővárost 1897-től 1933-ig szolgálta, főként közjótékonysági és szociálpolitikai ügyekben. Több – főleg budapesti vonatkozású – könyvet írt,[6] de rádióelőadásokat is tartott a témakörben.[5]
Felesége Gömöry Vilma színésznő volt.
Alig 54 éves korában hunyt el szélhűdésben 1933-ban.[7]
Hajóson temették a családi sírboltban.[8]
Írásai
- Tíz év története Budapest életében, Budapest, 1930.[9]
- Budapest utcanevei, Városi Szemle, 16. évf. 1930. 1323−1357. o. (Önálló kiadványként: Budapest szfőv. házinyomdája, Budapest, 1931. 37 lap)
- Utcáink esztétikája, Budapest, 1931. Városi Szemle, 17. évf. 657−743. o. [10]
- Racionalizálási javaslatok I–II., Budapest, 1932.[11]
- Budapest Székesfőváros története képekben, Budapest, é. n. [1933.[12] – Richter Aladár rajzaival[13]
Szerkesztőként működött közre többekkel együtt:
- Közigazgatási jogszabályok gyüjteménye, Budapest, é. n.[14]
Jegyzetek
- ↑ a b c d Révai Nagy Lexikona. 21 Révay Mór János. Budapest: Révai Testvérek. 1911.
- ↑ a b Nemzeti Újság. Nemzeti Újság . Központi Sajtóvállalat
- ↑ a b c d Nemzeti Újság. Nemzeti Újság . Központi Sajtóvállalat
- ↑ Nemzeti Újság. Nemzeti Újság . Központi Sajtóvállalat
- ↑ a b Somogyi Ujság, 1933. május 5. 101. szám
- ↑ Uj Idők lexikona, i. h.
- ↑ Nemzeti Ujság, 1933. március 5. 53. szám
- ↑ Népszava, 1933. március 8. 55. szám
- ↑ A mű címlapja, tartalma és néhány oldala az antikvarium.hu oldalon
- ↑ Különlenyomatként is a Városi Szemle XVII. évfolyamából. A mű címlapja és rövid ismertetője az antikvarium.hu oldalon
- ↑ A mű címlapja, tartalma és néhány oldala az antikvarium.hu oldalon
- ↑ A mű címlapja, tartalma és néhány oldala az antikvarium.hu oldalon
- ↑ Diarium - Könyvbarátok közlönye 1933, 1-2. szám. Glossarium (50 közlemény)
- ↑ A mű címlapja, tartalma és néhány oldala az antikvarium.hu oldalon
Források
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942. Uj Idők Lexikona 11-12. French - Herczegh (Budapest, 1938), 2658. o.
- Gallina Frigyes műveiből az antikvarium.hu oldalán
Egyéb hivatkozások
- Gallina Frigyes életrajza In: Nemzeti Ujság, 1933. március 5. (15. évfolyam, 53. szám)
- György Endre: Amíg városatya lettem, Budapest, 1930. 46−48. oldal