Manapság a Galambgomba-alkatúak visszatérő téma az életünkben. Megjelenése óta nagy hatással van a társadalomra, jelentős változásokat idézve elő életmódunkban és környezetünkhöz való viszonyulásunkban. Nem számít, hogy a terület szakértője vagy csak hobbi, a Galambgomba-alkatúak mindenki figyelmét felkeltette, szenvedélyes vitákat vált ki, és egyre nagyobb érdeklődést vált ki. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Galambgomba-alkatúak életünk különböző területeire gyakorolt hatását, elemezzük következményeit és figyelembe vesszük a jövőbeni hatását.
Galambgomba-alkatúak | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Aranyos galambgomba (Russula aurea)
| ||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
Szinonimák | ||||||||
| ||||||||
Hivatkozások | ||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Galambgomba-alkatúak témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Galambgomba-alkatúak témájú kategóriát. |
A galambgomba-alkatúak (Russulales) a gombák Agaricomycetes osztályának egyik rendje. Az ide tartozó gombák alakja rendkívül változatos, egyaránt megtalálható közöttük a hagyományos kalapos gombaforma, a korallszerű, taplószerű vagy korhadó fán réteget formázó alak. Termőrétege is lehet lemezes, pórusos, tüskés vagy egyszerű réteges. Magyarországon leginkább ismert képviselői a galambgombák (a Russula nemzetség) és a tejelőgombák (Lactarius nemzetség), amelyek fő jellemzői, hogy a termőréteg lemezes felépítésű, a lemezek vastagok, sűrűn állók, törékenyek; a tönkjük tömör, nem rostos, a termőtestben kerek sejtekből (szferociszta) álló csoportok találhatók és életmódjukat illetően mikorrhizás erdei gombák.[1] Bár külsőre hasonlítanak a kalaposgombák rendjének (Agaricales) tagjaira, különálló evolúciós ágat képviselnek.
Taxonómiája nem végleges, a genetikai vizsgálatok még jelentős változásokat hozhatnak. A 2020-as állás szerint a rendbe 12 család, valamint 17 bizonytalan besorolású, családba nem tartozó nemzetség tartozik, összesen 3268 fajjal.[2]